Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és a' gyógyíthatatlan nyavalyák' húzásának a' mestersége 1. (Pest, 1802)

Bé-vezető

életét a’ lehettségig húzza; ez halálos ellensége a’ halálnak. — Azt az első réfzt hellyesen lehetne asthenogeniának, vagy a’ gyengeség’ okairól tanító tudományinak nevezni; a’ második réfz-? ben, az első réfz hafzonra fordittatik.

§» n*

A’ gyengeség hasonlítás fzerént való értelmű fzó. Közönségesen gyengeségnek azt az állapotot nevezzük, midőn az élet’ munkái a fzokott mód fzerént nem mennek véghez, midőn t, i, nem eleven, és nem víg az elme, a’ tagok nem könnyen mozognak, az eméfztö erők nem eléggé munkások ’s a’t. 4.) — De illyen bajokat tapaíz- talunk a’ tökélletes erejű életben-is, és a’ leg» egésségesebb, ’s leg-vaskosabb emberekbenn-is az erős munka, és a’ fáradtság után — Mit tegyen a’ gyengeség, azt meg lehet érteni, ha az erőt a’ gyengeséggel öfzve hasonlittyuk ; és ak^ kor lehet azután arról, a’ környulállásokhoz , a* test* különös alkatásához , a’ külső dolgokhoz ké^ pest, valami bizonyost meg~határozni. Az éllie-^ tőség (principium vitae) a’ mi kalahúzunk (§.

97-) 5- 4 5

1 1

4. ) Brown határozza úgy meg a’ gyengeségé —

5. ) A' mit Hufeland életerőnek ( vis vitás) nevez , azt az író, az újabbak után élhetőségnek (principium vitas) nevezi ; mert amaz cC nevezetnem jó (é következendő okokon — 1.) Mert ha ezt a' szót életerő , a' maga tulajdon értelmében, veszszükfel; akkor ebből az e'letnek minden jelenéseit ki.kell magyarázhatni. Mivel az e'leterő annyit tészen, mint az éléé utólsó, e's tökélletes oka; o’ me Ily bői tsupán magából, tökélletesen meg lehet érteni; miért van az élet ? légy de az