Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és a' gyógyíthatatlan nyavalyák' húzásának a' mestersége 1. (Pest, 1802)

Bé-vezető

Az életerőről, vagy inkább az élhetőségről (principium vitae) való Tudomány, a’ funda­1 2 §• 12­életnek a' valóságos jelenlétére , tudjuk, hogy el- múlhatatlanul szükséges ; hogy a’ külső , vagy a' belső izgatok az élő eszközöket izgassák, vagy ösztönözzék; az éléé munkáinak az erős vóltára szükséges, hogy az izgatók erössebben izgassák az élő eszközöket. Hasonlóképpen , az élet tökéllete- sen el-tűnik, mihelyt az izgatók az izgatástól tő- kélletesen meg-szűnnek , ’sjneg-akadályoztattatnak a1 munkájúkban. Imé! ezekben o' történetekben az életerő jelen van, és weg is maga emberségéből életet nem tud eltí-állótani. Tehát ez a’ szó élet­erő , abban az értelemben, mintha az életnek tö- kélletes oka válna, nem jól vétetik-fel — nagyobb az; hogy mi bennünk ollyan ok nints-is, a* me Ily- bői tsupán magából élet következne. — 2.) Az életerőről való számtalan sok órásokat ha külön külön meg-vi’sgáljuk , azokban igen gyönyörű dol­gokat találunk , o’ mellyek sok építésre való ma­tériák. De ha ugyan azokat az órásokat egymás mellé állóttyuk, meg fogjuk tapasztalni, hogy azok egymásnak ellent mondanak. Imiét szárma­zott már az , hogy Hebenstreit azokat visgálván ; úgy öszve-zavarta a’ képzelődéseit, hogy utoljára ki nem gázolhatván , ógy szállott: ha valaki , úgy mond; meg-határozta, mitsoda munkái vágynak az élet-erőnek ; már az tökélletesen ki-magyaráz- ta ; mi az élet-erő. 3.) Az erőről magáiról, mint tulajdon értelemben vett erőről, sem azt nem mond- hattyúk, hogy az a* külső izgatások által vagy szaporodhatna , vagy kevesedhetne. Ügyde a’ nya­valyák származását tanótó tudományban , az élet­erőről (ha azt a’ nevezetet bé-veszsziik) azt kell mondanunk; hogy az mind szaporodik; mind ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom