Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és a' gyógyíthatatlan nyavalyák' húzásának a' mestersége 1. (Pest, 1802)
Bé-vezető
ÍO «e^Secs*Ce4*w vek a’ terméfzettől igen fokát váltak, az ifjodás-« ról álmodoztak, a’ helyett, hogy az élet" megtartásává] , vagy leg-alább húzásával mes;-elé- gecltek volna. $• 9A’ Galénus gerokómikája, vagy az öregség’ apolgatását tanító tudománnyá , egy réfzét magába foglalja a’gyenge élet’ meg-hofzfzabbítása’ mesterségének; ennek a’ tzélja az utolsó ízálats- kák’ ki-fzáradásának, és meg-merevcdésének a’ meg-akadályoztatása, a’ táplálódásnak az előmozdítása, és az el-vefzett erőnek a’ lehettségig való vifzí'za pótolása. Erre a’ mesterségre igen hafznos fegedelmet találunk a’ Bakó’ az életről, és a’ halálról írt könyvében , Hufelandnak pedig abban a’ könyvnélkül való meg-tamilást érdemlő könyvében, a’ mellyet az élet meg-hofzfzabbí- tása’ mesterségének a’ neve alatt erefztett-ki. — Ide tartozik még a’ Galénus anatrepsise , vagy analiptikája ( civciTtyqnrxy. avahym nőj. ) vagy a’ gyengéknek, és a’ betegségből fel-lábadozóknak a’ táplálás, és az erősítő ízerek által való helly- jre állításoknak a’ tudománya, §• Az asthenológia, a’ tanító (^theoretica) ré- fzében , az ember’élete’gyengeségének, mind a’ betegségre való hajlandóságra, mind magokra a’ betegségekre nézve lévő eredetét, és okait foglalja magába; és az élhetőségen ( principium vitae) fundáltatik; a’gyakorló (practica) réfzé- ben pedig a’ gyenge élet’ meg-hofzfzabbításának az efzközeit foglalja magába , akár gyógyíthatók, akár az Orvos’ ítélete fzerént meg-gyógyít- hatatlanok legyenek a’ nyavalyák; ez meg-elég- fzik azzal, ha" azt el-sütheti, hogy az ember1
