Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Gumprecht F.: Gyógykezelési technika
514 Gumprecht, toznék, a nedves vezetők (((elektrolytek») molekuláik eltolódása által vezetik, amennyiben a fémmolekulák az áram irányával, a savgyökök molekulái az áram ellen mozognak ; konyhasóoldatokban pl. a nátrium az áram irányával, a chlór az áram ellen mozog. A nedves vezetőkben történő villamvezetés közelebbi lefolyását csak a sóoldatok általános physikája teszi érthetővé. Ha pl. konyhasót oldunk vízben, nem az egyes NaCl tömecsek egyszerű szétosztása jön létre, hanem az elektrolyt szétválik, dissociál nátriumra és chlórra. Ezeknek egyike sem lesz azonban szabad, hanem mindegyik önmagában (.(elektronok»-kai kapcsolódik, azaz oly elemek tömecseivel, melyek igen könnyűek, vegyileg egyértékűek, mindenütt jelen vannak és villamos töltéssel bírnak. Vannak positiv elektronok, jelük © (katelektron) és negativ elektronok, jelük © (anelektron). E kettő © © összeköttetése alkotja a világaether hypothetikus állományát. A konyhasó nátriuma a dissociatiónál a katelektronnal, a chlór az anelektronnal egyesül : NaCl + © © = Na © + © Cl. Mellesleg megjegyezve, a szervezetben a konyhasómolekulák mintegy 80%-a van dissociálva, hígabb oldatokban több, töményekben kevesebb. Az ezen vegyi folyamat által keletkezett összeköttetések ionok-nak neveztetnek ; ha áramot vezetünk ezen oldaton keresztül, a natriumion a kathódhoz, a chlor az anódhoz vándorol ; a kathódhoz vándorló egyéb tömecsek (kationok) az emberi testben H ©, K ©, Ca ©2, Mg ©2, Fe ©2 ; anionok a chloron kívül még ©2 C03, ©3 POi stb. A szervezet nem-elektrolytjeit (fehérje, zsír, lecithin, húgyanyag stb.) az áram változatlanul hagyja ; a ionok helyi eltolódásai alkotják az áram lényegét a nedves vezetőkben. A dörzsölés, mely a ionok vándorlásánál létrejön, okozza az elektrolyt villamos vezetési ellenállását; ez minden ionnál más és a legtöbbjüknél empirikusan meg van állapítva, így pl. a Na meglehetős gyorsan, H csaknem nyolcszor lassabban vándorol. Egy negyedórányi elektrotherapiás kezelés alatt a ionok által az emberi testben beíutott út mindenesetre néhány mm-re becsülhető. Az emberi test a villamos vezetésre igen kedvezőtlen feltételeket nyújt, mert a test belsejének átnedvesített, jól vezető szöveteit a száraz, rosszul vezető bőr zárja körül. A legkülső bőrrétegek szárazsága a bőrt majdnem tökéletes isolatorrá tenné, ha a faggyú- és verejtékmirigyek kivezető csövei ezen szigetelőt finom vezetőszálakkal nem járnák keresztül. Az áram behatolása a testbe csaknem kizárólag ezen mirigykivezető járatokon át történik. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha erős áramok alkalmazása után a bőrt a két elektródhelyen megtekintjük : pirosán pettyezett és minden petty közepén többnyire egy bőr-hajszálacska van. A test belsejében azonban a szövetek any- nyira átnedvesedtek, hogy az áram minden irányban kiterjed. A test tehát tág vízvezetéki csőhöz hasonlítható, melyben a villanyosság széles mederben áramlik, ki- és bemenetét azonban zuhanyok zárják el, melyek
