Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Gumprecht F.: Gyógykezelési technika
az áramot csak finom sugárban, magas nyomás alatt engedik keresztülfolyni. Az áramnak jelentékeny összeszorítása («sűrűségbe) a bőrben két hátránnyal jár, egyrészt fájdalmakat okoz, melyek megakadályozzák, hogy a belső szervekbe erősebb áramokat bocsássunk, másrészt ennek következtében meglehetős könnyen keletkezik elektrolytos felmarás a bőrmirigyeken vagy az egész bőrön. Mindkét hátrányt az elektródok meg nedvesítése enyhíti. Valamennyi elektród tehát, amennyiben feladata a bőrön keresztül a test belsejére hatni, ez okból szövetbehuzzattal (vegytiszta gyapot, kipárnázott bőr stb.) van ellátva és alkalmazás előtt meleg vízzel lesz megnedvesítve; a legfelső száraz bőrrétegek ezáltal átnedvesíttetnek és az elektródok odaszorítása által a bőrrel való szoros érintkezés és az áramnak az elektródok által érintett egész felületre való egyenletes eloszlása érhető el. Az elektródok maró hatását is enyhíti a nedves szövetbevonat. Az égető hatás t. i. így származik: ha fémes zinkelektródokat helyezünk a bőrre és az áramot keresztülvezetjük, az anódnál a chlór kihaj tátik a bőrből és (in statu nascendi) az elektródok zinkjével zinkchloriddá ZnCh egyesül; ezen só oldatba megy át, amennyiben az ismert módon Zn ®2 és © Cl-re dissociál ; a zinkion az áram által a bőrporusokba sodortatik és mint a legtöbb nehéz fém, marólag hat. Az elektródok bevonata azonban a zinkiont felfogja és ez a szokásos átáramlási idő alatt csak igen kevéssé vándorol át rajta. Erős áramok hosszabb alkalmazásánál azonban a maró hatással gyakorlatilag számolnunk kell. Teljes elkerülésére az anódot natriumbicarbonattal lehet megnedvesíteni, melynek szénsav-ionját a zink nem támadja meg ; a kathódon pedig, hol maró hatás szintén létrejöhet, ámde lúg (© OH) által feltételezve, sósavval való megnedvesítés által kerülhető el. A gyakorlatilag alkalmaztatni szokott áramerősségeknél azonban ezen elővigyázat felesleges és így elegendő a meleg vízzel való megnedvesítés. A vándorló ionok nagy részét a vér- és nyirokáramlás tovaviszi úgy, hogy minden pillanatban keletkeznek molekuláris combinatiók. Az ionvándorlás okozta molekuláris egyensúlyzavarok és az elektro- lysis megszüntetése után újból beálló egyensíilyi állapot az áram lényeges hatásai az emberi testben. Egy második, ámde aránylag jelentéktelen hatás a kataphoresis-ben adódik, mely legtökéletesebben szűk csövekben, bizonyos fokban azonban az emberi testen is mutatkozik. A villamáram befolyása alatt t. i. folyadék mozog az anód felől a kathód felé ; hosszabb áláramoltatás után az emberi bőr a kathód alatt valóban kissé beesettnek tűnik fel. Az áram gyógyhatásai a testre részben anyagiak, részben dyna- mikusak. A ion-elmozdulások az egyenletes összetételű elektrolylban ugyan hatástalanoknak volnának tekinthetők, mert a kationok és anionok oda és visszaáramlása az árammedren belül (a sarkokat kivéve) egymásra compensálólag hatna, azonban az emberi testen belül nem, mert ez igen különböző összetételű elektrolyt (különféle sejtfajták, különféle sejtalkatrészek, sejtközti állomány) és számos hártyái követ33* Gyógykezelési technika. 515
