Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Gumprecht F.: Gyógykezelési technika
516 Gumprecht, keztében egyúttal egész különleges elektrolytos viszonyokat mutat (a hártyák, mint közbeiktatott pólusok szerepelhetnek). Az áram további gyógyhatása, ámde inkább dynamikus természetű, az ingerhatás, mely főként az idegeken és izomszöveten érvényesül. Általános élettani tapasztalatok szerint ily ingerek az idegvezetésnek pályát nyitnak. Bizonyos továbbá a fájdalmas bőringerek deriváló hatása, milyeneket a villanyos procedúrákkal kényelmesen és ártalmatlanul gyakorolhatunk. Végre azonban sok áramhatás —sok elektrotherapeuta úgy tartja, hogy valamennyi — suggestióra vezetendő vissza; e mellett szól, hogy egy és ugyanazon áram a legkülönbözőbb kóros állapotokat tudja gyógyítani és hogy a gyönge, anyagilag csaknem indifferens áramok gyógyhatása többnyire jobb, mint az erőseké. Kétségtelen, hogy ama titokzatosság, mely a villanyosság lényegével ma még összefüggésben van, különösen alkalmas suggestiv képzetek felkeltésére és ezen irányban eredményesen értékesíthető. Az elektrotherapia alapfogalmai és tanai. Az elektromotoros erő (EME), melyet egy elem produkál, feszülésnek neveztetik. A feszülést volt-tal (V) mérjük ; a Daniel elem feszülése 1 volt. Az ellenállást ohm-mal (Q) mérjük ; egy ohm egy 1 mm3 átmérőjű D06 m hosszú higanyoszlop ellenállását jelenti. Ampére (A) az áramerősség mértéke (I = intensitas) ; 1 volt feszülésű és 1 ohm ellenállású elem 1 ampére áramerősséget produkál. Ezen áram a gyógykezelésre túlerős, a gyakorlatban az ampére ezredrésze, a milliampére (MA) szolgál egységül. A gyakorlatban valamivel 0 feletti egészen 100 MA-nyi áramerők használtatnak. Világos, hogy az áramerő nő az elektromotoros erő (EME vagy egyszerűen E) erősségével és csökken, minél nagyobb az ellenállás (a test és az elem részéről). Mennyiségtanilag kifejezve ez az OriM-féle törvény: Ezen fontos törvény a gyakorlatban sokfélekép értékesíthető. Az emberi test ellenállása pl. magas, középértékben 1000—5000 Q az elektro- therapiában ; fenti tört nevezője tehát igen nagy és több elem EME- jére van szükségünk, hogy leküzdjük. Ha már most erős áramokat akarunk az emberi testen keresztül vezetni, a tört számlálóját E-t kell növelni ; ez több elem egymásután való kapcsolása által eszközölhető. Ezen esetben nem járna haszonnal a tört nevezőjének csökkentése ; ez utóbbi azt jelentené, hogy az elemeket párhuzamosan kapcsoljuk és ezáltal még jobban szállítsuk le az elem amúgy is csekély (0,8 íí) belső ellenállását ; minthogy ezen belső ellenállás a test tömegével szemben nem jön számba, a W nevező magas maradna és az áramerő emelésére nem nyernénk semmit. Ha azonban egy platinégőt akarunk izzásra bírni, melynek ellenállása igen csekély (kb. Vso Q), az elemek
