Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)

Stern R.: A húgyszervek betegségei

A húgyszervek betegségei. 2í> veset, vért pedik csak ritkán. Az oedemák az esetek egy részében a test többi részére is kiterjednek. Kedvező lefolyás esetén a szülés után csak­hamar gyógyulás következik be; az idült nephritisbe való átmenetei ritka. A gyógykezelés ugyanazon alapelvek szerint történik, mint a heveny nephritisnél. Az eseteknek körülbelül egynegyedében a terhesség végén mint ret­tegett complicatio következik be az eclampsia: hirtelen vagy hasonló prodromalis tünetek után, amilyenek gyakran az ursemiás rohamot meg­előzik, általános görcsök és coma következnek be. A terhesek vesegyu- ladására és az eclampsiára vonatkozó részleteket illetőleg a szülészeti tankönyvekre utalunk. II. Idült vesegyuladás. A) Idült parenchymás vesegyuladás és másodlagos zsugorvese. Kórbonctan. A vesék többnyire, gyakran jelentékenyen megnagyob- bodottak, az esetek egy részében szürkésfehér- vagy szürkéssárgaszínűek ; e szín hol meglehetős egyformán az egész szervre kiterjed, hol pedig nor­mális színű részletekkel váltakozik ; más esetekben a vesék szürkésvörösek vagy tarkán foltosak. Összeállásuk gyuladásos oedema jelenléte esetén puha lehet, gyakran keményebbek a rendesnél. Tokjuk sokszor egyes helyeken odatapad. Harántmetszeten a kéregállomány szélesbedett, rajzolata elmo­sódott, színbelileg olyan különbségeket mutat, mint a felszín. A velőállo­mány többnyire belövelt. A makroskopikus kinézés alapján azelőtt mint külön typust megkülönböztették a nagy fehér és a nagy tarka vagy foltos vesét. Mint a szövettani vizsgálat kimutatta, ezeknél csakis quan­titativ, nem pedig qualitativ különbségek forognak fenn. Ha a halál a kórfolyamat későbbi szakaiban következik be, a vesék számos heges behúzódást mutatnak és azért felületük szemcsés: másodla­gos zsugorvese. Nagyságuk ilyenkor megközelítőleg a rendesnek felel meg. A górcsövi vizsgálat a húgycsatornácskák és glomerulusok hámjában ugyan­azon elváltozásokat mutatja, amelyeket a heveny nephritisnél leirtunk. A makro­skopikus különbségek azon alapulnak, hggy a fehér vesénél elzsírosodás és vér- szegénység a túlnyomó, a vörös vagy tarka vesénél pedig bőven vannak jelen vérzések és vérbő területek. Ezenkívül megszaporodott a szövetközti kötőszövet is és az foglalja el az elpusztult parenchyma helyét. Mennél hosszabb ideig tartott a folyamat, annál kiterjedtebbek ezen utóbbi elváltozások, melyek végre is a másodlagos zsugorvese makroskopikus képét mutatják. A gyuladásos folyamat gyakran ugyanazon vese különböző helyein különböző időből való eredést és különböző fokozatot mutat. A többi kórbonctani elváltozások a klinikai tünetek leírásából tűn­nek ki. Kóroktan. 1. Heveny nephritisböl való keletkezés. A heveny nephritis némely esete (primaer, vörheny-, ritkábban terhességi vese­gyuladás)— mint mondani szoktuk — idült gyuladásba megy át, bizo­nyítékául annak, hogy a heveny és idült nephritis éles megkülönböz­tetése nem lehetséges. Azelőtt az a felfogás uralkodott, hogy az idült vesegyuladás rendesen he­venyből származik. Az itt leírt veseelváltozásokat a «BRiGHT-kór* második, a vese­

Next

/
Oldalképek
Tartalom