Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Stern R.: A húgyszervek betegségei
30 Stern, zsugorodást pedig harmadik stádiumának tekintették. További klinikai és kórbonctani megfigyelések azonban azt mutatták, hogy a vesegyuladás csak az esetek aránylag kis részében folyik le ily módon. '2. Idült fertőző betegségek. Különösen a gümőkórnak és syphilisnek tulajdonítanak nagy jelentőséget az aetiologiában. Gyakran áll lenn idült gyuladásnak amyloid elfajulással való combinatiója (1. 39. old.). A malaria kóroktani jelentőségét különböző módon ítélik meg. 3. Idült intoxicatiókat, különösen az alkoholismust, szintén az okok közé sorolják ; jelentőségük azonban ennél mindenesetre ritkább, mint az ú. n. genuin zsugorvesénél (1. lej.). 4. Az esetek többségében biztos okot nem lehet kimutatni. A betegség gyakoribb a hideg, nedves, mint a meleg, száraz éghajlat alatt. Gyakran okul hozzák fel a nedvesség és hideg állandó behatását (pl. nedves lakás) ámde ezt inkább csak elősegítő körülménynek tartjuk. Tünetek. A betegség — kivéve az aránylag ritkább eseteket, amelyekben heveny stádiummal kezdődik — rendesen egészen lassan és észrevétlenül fejlődik ki. A betegek többsége közép életkorú ; férfiak gyakrabban betegszenek meg, mint nők. Rendesen feltűnő sápadtság és oedemák az első objektiv kórjelenségek; az utóbbiak többnyire nem az arcon kezdődnek, mint a heveny nephritisnél, hanem a lábakon. A betegek gyakran bágyadtságról, étvágytalanságról, fejfájásról panaszkodnak: oly tünetek ezek, melyek csak akkor értelmezhetők helyesen, ha a vizeletet megvizsgáljuk. Néha a betegeknek is feltűnik a vizelet csökkenése és változott színe. A vizelet általában ugyanazon elváltozásokat mutatja, mint heveny vesegyuladásnál, azonban többnyire kisebb mértékben. Mennyisége rendesen csekélyebb a rendesnél, súlyos esetekben erősen csökkent, színe halványsárga vagy jelentékeny vértartalom esetén vörös vagy barnás vörös ; faj súlya mérsékelten emelkedett, a fehérjetartalom gyakran jelentékeny, nem ritkán 0'5%-on felüli. A vizelet rendesen zavaros és könnyen habzik. Az alakelemek ugyanazok, mint heveny nephritisnél és többnyire nagyszámúak. A «nagy fehér vesé»-nél sok zsírcsepp (és zsírszemcsesejt, ritkábban zsírjegec) található részben szabadon, részben hengerekre rárakódva, valamint elzsírosodott vesehámok ; vörös- vérsejtek ellenben kisebb számban vannak jelen, vagy csak ritkán bőségesek. A nagy vörös vagy tarka vesénél ellenben a vértartalom nagyobb, az üledékben pedig kevesebb zsír mutatható ki. Azonban eme két typus szigorú elkülönítése sem klinikailag, sem kórbonctanilag nem lehetséges ; egy és ugyanazon esetnél az üledék mennyisége és összetétele nagy ingadozásokon mehet keresztül. Lényegesen más a vizelet képe a másodlagos zsugorvesénél. Mennyisége valamivel, sőt néha jelentékenyen szaporodott, a vizelet világos, átlátszó vagy csak kevéssé zavaros, fajsúlya kissé csökkent, fehérje- és alakelemtartalma csekélyebb, mint a betegség előbbi szakaiban, azonban többnyire nagyobb, mint a «genuin» zsugorvesénél. (1. lej.).
