Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

I. Fejezet. Széttekintés

22

ELSŐ FEJEZET.

jelenségeket megfejteni akar, bántok. Tanítványai csupán a mester nyomába léptek. Sőt egyik legbuzgóbb- juk, Allen Grant, mestere elveit magyarázva, nemrég odáig ment, hogy a vallás magasabb alakjainak jellemző vonásait mind megannyi groteszk, gombaszerű képződménynek nevezte, mely az ősök imádásának kezdetleges fonalából burjánzott fel.1 Sem Allen Grantnek, sem más evoluczionistának esze ágában sincs úgy írni le az emlősök agyát, mint groteszk gombaszerű képződményt, mely kezdetleges gerincz- idegből burjánzott fel: noha az ily beszéd semmivel sem volna együgyűbb, mint a mit ő itt használ a társadalmi evoluczió egyik legnevezetesebb tünemény- csoportjának fejtegetése közben.

Bármely irányba nézzünk, a tudomány viselkedése a mai társadalmi tüneményekkel szemben aligha tekinthető kielégítőnek. Korunk kérdései felől neki magának sincs tiszta meggyőződése. Az állambölcseletnek az a híres iskolája, mely Angliában Hobbes- sel s Locké-val kezdődött, és Hume, Smith Adám, Bentham, Ricardo és Mill irataiban időnkint oly nagy befolyásra tett szert, a mi korunkban, jórészt tulajdon sikere következtében, jogosulatlanul szűkkeblűvé és önzővé vált. Noha egykor Európa és Amerika filozófiai gondolkozását csaknem minden irányban mélyen befolyásolta, viszont az által maga is gazdagodott : a tudományágak, melyekre szakadt, zárkózottságra és kizárólagosságra hajlottak, egyáltalán nem mutatva fogékonyságot korunk haladó irányzata és szélesebb- körű tudása iránt.

1 „Az evangélium Spencer Herbert szerint“, Pall Mall Gazette, 1890. ápr. 28.