Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

I. Fejezet. Széttekintés

SZÉTTEKINTÉS.

23

E tekintetben az idők egyik feltűnő jele volt Angliában az egyre növekvő lázadás ama gazdasági iskola nem egy következtetése ellen, melyet Smith Ádám, Ricardo és Mill képviselt, s mely a XIX. század nagyobbik felében tekintélynek örvendett. Ruskin- nek és másoknak korai és erőteljes, noha nem hivatalos tiltakozása ama szűkkeblű okoskodás ellen, mely az emberben, rendesen csak a „nyárspolgárt“ látta, vagy Ruskin kifejezőbb szavával, „puszta kapzsi gépezetet“,1 azóta úgy Németországban, mint Amerikában a tudomány hivatalos képviselői között is régen szószólókra talált. Még Angliában is, oly írók, mint Jevons és Leslie Cliffe,nem haboztak, csaknem ugyanoly nyomatékkai vetni el amaz iskolának sok dogmatikus irányzatát, valamint szűk látkörű és elégtelen premis- sákból vont következtetéseit. „Oly gondolatirányzathoz ragaszkodva, mely főleg középkori kereskedők agyában szülemiett meg, s melyet a XVIII. század második felében élt franczia és angol bölcselők, Ricardo és követői, folytattak— mondja Marshall tanár — kifejtették a szabad vállalkozás (vagy, mint ők mondják, a szabad verseny) elméletét, mely sok olyan igen fontos igazságot tartalmaz, a mi érvényben marad, míg e világ áll. Művük azon a téren, melyet felölelt, bámulatosan tökéletes volt. Ám ez a tér nagyon szűk volt. A járadék s a gabonaár kérdését igen jelesen tárgyalta; Anglia sorsa akkor e kérdés megoldásától látszott függni. De abban a sajátságos alakban, melyben azt Ricardo kidolgozta, a dolgok mai állására igen csekély közvetlen jelentősége van.“2

1 Lásd Unto this Last-ját.

3 Principles of Economics, I. köt. 92., 93. lap.