Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

I. Fejezet. Széttekintés

2

ELSŐ FEJEZET.

élet evoluczióját egész fel az emberi társadalomig, lépésről-lépésre kinyomozta, a körültünk létező társadalom problémáival szemben ime némán áll. Annak további evolucziójával, úgy látszik, nincs tisztában.

Angliában igen nevezetes példáját látjuk a tudomány viselkedésének az esetben, ha felvilágosítást és segítséget ama mindennél fontosabb feladatokra nézve kérnek tőle, melyekkel a társadalom birkózik. Korunk egyik monumentális munkája, Spencer Herbert Synthetilcus filozófiája, melybe még a múlt század első felében belefogott, de melyet ma sem fejezett be. Bámulatos kísérlet az, nem csupán a tudás összefoglalására, de az emberi társadalom fejlődésének az evolucziós tudomány nyelvén való magyarázására is. Miként helyesen elismerik, a tudomány alsóbbrendű ágaiban végzett minden munkát csak előlegnek kell tekintenünk e fejlődés földerítésére. A szerző mégis nyilván oly kevéssé volt képes korunk társadalmi kérdéseit gyakorlatilag megvilágítani, hogy vizsgálódásait és következtetéseit, a szerint, a mint egyik vagy másik párt hivatkozik reájuk, homlokegyenest ellenkező vélemények támogatására hozza fel az individualisták és collectivisták két nagy tábora, melyekbe a társadalom lassankint szervezkedik.

Az angol Spencer Herberttől, ki a kor socialisztikus irányzatát maga se szívesen, sőt aggódva látja s kinek nézeteit így tulajdon követői közül némelyek osztják, némelyek vitatják, a német Schaffléig, ki szerint a jövő a tisztult socializmusé, a vélemények minden lehető és meglepő változata feltalálható. A tudomány negativ és gyámoltalan állapotát az angol Huxley példázza, ki némely újabb közleményében a mai küzdő felek — az individualisták és collectivis-