Kétli Károly dr.: Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről (Budapest, 1881)
10 képessége és a telegráf dróté közt jelentékeny különbség van. Először az ideganyag elektromos áram iránt 50 milliószor nagyobb vezetési ellenállással bír, mint a rézdrót. De a gyorsaság is, melylyel az idegrost saját izgatását vezeti, sokkal csekélyebb, mint az elektromos impulsus tovaterjedése. Az idegeken lefolyó ingerek gyorsaságát Helmholtz méréseiből ismerjük s tudjuk, hogy az ideginger másodperczenként 27 métert halad. Mily messze marad ez vissza az elektromos áram gyorsaságától! Az ideg-inger tanúlmányozásának fő czélja az, hogy a dúczsejtből kiinduló rendes folyamatot fölismerjük, vagyis hogy kitudjuk, minő változás áll be példáúl az agy dúczsejteiben, midőn azokból egy mozgást létrehozó inger indúl ki ? Minthogy az idegélet tünetei szoros kapcsolatban állnak az elektromos tünetekkel, méltán lehetne arra gondolni, vájjon az ideginger nem függ-e a dúczsejtekben támadó elektromos folyamattól. Erről azonban mindeddig nem bírunk tudomással. Nagyobb valószínűséggel mondhatjuk, hogy a dúcz- sejtek tevékenysége bizonyos chemiai folyamat szüleménye. Az idegeket nemcsak az érzés által, hanem még műlegesen is lehet izgatni: igy elektromossággal, mechanikus utón, hő által vagy chemiai ingerekkel. Ha ezen módok bármelyikével valamely mozgató ideget ingerlünk, úgy azt látjuk, hogy az inger az idegen végig haladva, eljut azon izomig vagy izomreszletig, melyben az illető ideg végződik és az izom az inger folytán összehúzódik. Ha a béka ülő-idegét átterjedő árammal 254
