Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Első rész. Az emberi testről általában; a női medence és a női nemirészek - Második szakasz - 2. A női nemirészek
19 A méhnek két része van. Nyaka és teste. A testének felső, legömbölyített része a méhfenék. Ahol a méh teste és nyaka egymással össze van nőve, ott van a méhben a belső méhszáj. A méh nyakán meg a hüvely felöl az ujjhegynyi külső méhszáj. A két méhszáj között van a nyakcsatorna. A méhtestében a SJ méhüreg. Ennek a két felső sarkából nő ki a két petevezeto. A petevezetök másik vége a has üregében szabadon végződik. A petevezetők szabad vége alatt van a két petefészek. A méh nyaka a hüvelybe van dugva. Úgy, hogy azt legyűri. A hüvelynek ez a felső, legyűrt része a hüvelyboltozat. kis szeméremajak. Ha ezeket is szétválasztjuk, egy gödröt látunk. A csarnokot. Két nyílás szája van a csarnokban. Egyik mindjárt a csikló alatt. A húgycső nyílása. Alakja háromszegletes. Ha megtapintjuk, környékét gyürüfor- mának érezzük. E nyílás a húgycsőbe s ezen át a hólyagba szolgál. A nagyobb üreg szája a hüvely bemeneté. Ezt eleinte csaknem teljesen elfedi a sarló formájú szűzhártya. Ez közösüléskor bereped, szülés alatt pedig a legnagyobb része elpusztul. Ilyenkor azután a hüvely tátong. A fék széle, meg a végbél nyílása között körülbelül két ujjnyi köz van, amelynek gát a neve. 22-ik kép. A medencében levő nemirészek vázlata. A szeméremdombtól a combok közé terjed A nagy szeméremajak. Ennek a belső oldalán van a kis szeméremajak. A két kis szeméremajak közt van a csarnok. Ebben két nyílás. A felső a húgycső nyílása. Ez a húgycsőbe és hólyagba szolgál. A másik a hüvelybemenet. Ez a hüvelybe és a méhszájon át a méh üregébe folytatódik. A méh nem egyenes folytatása a hüvelynek. Hanem előre van dőlve. Úgy, hogy a hüvely ejülső boltozatán, meg a hólyagon nyugszik. A hátulsó boltozatot, meg a hólyagot a has felől hashártya borítja. 2* A 21-ik kép. A belső nemirészek vázlata.
