Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Első rész. Az emberi testről általában; a női medence és a női nemirészek - Második szakasz - 2. A női nemirészek
20 B) A belső nemirészek. Belső nemirészek: a hüvely, a méh, a két petevezető meg a két petefészek (21. kép.) A hüvely egy ujjnyi (10—-12 centi) hosszú cső. Elölről hátrafelé össze van lapítva. Emiatt elülső, meg hátulsó fala van. Elülső falához a húgycső, a hátulsóhoz a végbél van hozzá nőve. Keresztbenráncos nyálkahártya béleli. A ráncok minden szülés után jobban-jobban elsímúlnak. Akinek sok gyermeke született: annak a hüvelye tág és sírna. A hüvely nem egyenes, hanem előre van görbülve. Olyan alakú, mint a keresztcsont vájúlata (lásd a 22., 23. képet). Felső végébe a méh van beledugva. Emiatt a hüvely felső része legyürött. E legyűrt részét hívjuk hüvelyboltozatnak (22. kép). Mert a hüvelynek fala kettő van, boltozata is kettő van. Elülső meg hátulsó. A hüvely nyílása a hüvelybemenet. 37. §. A méh lelapított körtéhez hasonló izom, amely belül üres. Hosz- szúsága 7, szélessége 4 cm. Két része van. Nyaka és teste. A méh- test legömbölyített felső része a méhfenék. Nyaka a hüvelybe nyúlik. Teste a has üregében van s a hüvely elülső boltozatán, meg a hólyagon fekszik. (23. kép.) A méh azért marad meg ebben a helyzetben, mert három 36. §. 23-ik kép. A medencében levő nemirészek. Úgy, ahogy az természetben vannak. Látszik: a nagy és kis ajak, csikló, fék, gát. A belső nemi részek közül a hüvely és a méh. Látszik még a húgycső, hólyag, végbél és a hasüreg.
