Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Harmadik rész. A terhesség, szülés és gyermekágy rendellenes lefolyásáról - Első szakasz. A terhesek némely betegségei - 2. A terhességtől független bajok
107 A rángatógörcsöt össze lehetne téveszteni a nehézséggel (nyavalyatörés). De a nehézség nem ismétlődik és már a terhesség előtt is meg volt. A rángatógörcs csak a terhesség, szülés és gyermekágy alatt támad. Rendesen sok, — néha 40—50 — roham is van egymás után. A bába kötelessége orvoshoz utasítani minden terhes nőt, akin a vesebaj jelei mutatkoznak. Tehát akinek a lába bokán felül is megdagad. Vagy az arca, keze is. Akinek a vizelete nagyon kevés. Vagy hallása, látása hamarosan megromlik. Arcszíne nagyon sárga és a bőre átlátszó. A feje nagyon fáj. Szédül. A szeme káprázik. Étvágytalan. Hány. Láza van stb. Ha már a rohamok kifejlődtek: haladéktalanul orvost kell hívatni. Míg az orvos meg nem érkezik, ügyeljen a bába a betegre. Hogy az ágyról le ne essék. Magát össze ne törje. Nyelvét össze ne harapja. Ecéiból az ágy elé nehéz székeket tesz. A beteget párnával körűlrakja. Hátulsó fogai közé pedig tiszta ruhával becsavart fakanálnyelet tesz. Roham után a beteg arcát letörli. Figyelemmel kíséri, hogy nem nyomúl-e ki a magzat? Ha igen, a gátat szabályszerint védelmezi. Egyebekben úgy jár el, mint rendes szülésnél. 2. A terhességtől független bajok. 123. §. A) A kankó. Ragadós, tehát fertőző betegség. Leggyakrabban lelhető a nemirészek nyálkahártyáján. De nem ritka a szemen sem. Okozza a kankóban szenvedő betegek genyes váladéka. Legtöbbször közösülés útján terjed. De tovább viheti minden testrész, vagy tárgy, amelyen kankósváladék van. Ha valamely nyálkahártyára ilyen méreg jut, ott gyúladás támad. A nyálkahártya duzzadt, veres lesz. Sok, különös szagú geny van rajta. Ha a nemirészeken van, rendesen meglepi a csarnokot, húgycsővet és a hüvelyt. Gyakran átterjed a méhre, a petevezetőkre, sőt a hashártyára is. Néha a bemenet táján hegyeskinövést okoz. Meg lehet ismerni arról, hogy a nemirészek nyálkahártyája nem rózsaszínű, hanem élénkveres. A csarnok és a hüvely váladéka sok, sűrű, sárga, rosszszagú geny. Későbben hígabb, nyál- kás-genyes. A húgycsőből — ha megnyomjuk egy csepp sárgás, vagy tejforma váladék jön ki.
