Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Harmadik rész. A terhesség, szülés és gyermekágy rendellenes lefolyásáról - Első szakasz. A terhesek némely betegségei - 2. A terhességtől független bajok
108 Nem ritka, hogy a gyermekágy alatt a betegség átharapózik a méhre, a petevezetőkre, sőt még a hashártyára is. Ilyen esetben súlyos, gyúladásosbetegség keletkezik, amely a nőt, egész életére, betegessé, nyomorékká teszi. Ha a kankós hüvelyváladék a szülés alatt, — vagy azután — a magzat szemébe jut : erős szemgyűladást támaszt. Ennek meg- vakulás lehet a vége. A betegség a felnőttek szemét is meglepheti. A bába kötelessége, hogy a kankós nőket orvoshoz küldje. Szülés közben és a gyermekágy alatt a nemirészeket még nagyobb gonddal tisztogassa. A gyermek szemét rendszeresen mossa. 124. §. B) A sanker. Ragadós, tehát fertőző betegség. A nemirészeken támad. Legtöbbször sankeres betegekkel való közösülés útján. A betegség nem mindég marad a nyálkahártyán. Sokszor tovább terjed az ágyékmirigyekre. Azokban fájdalmas gyúladást és genye- dést, — dobot — okoz. Arról lehet megismerni, hogy a beteg nyálkahártyáján kisebb- nagyobb fekélyek vannak. Ezeknek a széle zegzugos, alávájt. Az alapja sárgás. A környéke pedig puha, élénkveres. Az ágyéki mirigyek dagadtak, nagyon fájnak. Sokszor el is genyednek. Úgyneve- vezett dob keletkezik. A bába kötelessége a sankeres beteghez orvost hívatni. 125. §. C) A bujakor. (Szifilisz.) Ragadós, tehát fertőző betegség. A fertőzés után mindég elterjed az egész testre. A nyálkahártyákon (a szájban, torokban, végbélben) fekélyeket támaszt. Nemcsak közö- zösülés útján terjed. A kifekélyesedett nyálkahártya, meg a fekélyek váladéka érintés útján is tovább viheti. így csókolózás, evő-, ivóeszközök, pipa használata stb. is terjeszti. Mikor kezdődik, rendesen fekély támad a csarnok, vagy hüvely nyálkahártyáján. Megismerhető arról, hogy a fekély inkább kiemelkedik. Széle nem alávájt. Környéke nem élénkveres. Inkább rézszínü. Dagadt s olyan kemény, mint a porc. Az ágyékmirigyek dagadtak, de nem fájnak. Nem is szoktak elgenyedni. Később, ha a betegség az egész testre elterjed, a homlokon veres kiütéseket, a hajzat szélén bibircsókat, a gáton és végbél körül lapos, nedvező
