Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1908 Metchnikoff és Ehrlich: A szervezet küzdelme a fertőzés ellen
81 után a festékek chemiaí tulajdonságának ismerete alapján következtethetünk a megfestődött szövetnek a vegyi és egyéb tulajdon ságaira. Ennek az eljárásnak a kórszövettanban (rákkutatás stb.) van még ma is egyre fokozódó jelentősége. A vitális festés tanulmányozása közben ismerte meg Ehrlich a festékchemiát, amely momentum későbbi munkássága idején oly nagy jelentőségűvé vált. Harmincnégyéves korában, ekkor már magántanár volt, tüdő- bajt kapott és betegségének gyógyítására Egyiptomba utazott. 1890-ben az akkor létesített „Institut für Infekcionskrankheiten4'- hez kerül rendkívüli tanári címmel-és ezzel Koch munkatársává lesz. Ez időtől kezdve munkásságának igazi területe az immunitástan (maga az immunitás szó is Ehrlichtől származik). Ezirányú első tanulmányai bizonyos növényi mérgek (abrin és ricin) ellen elérhető immunizálásra vonatkozik és az ezeknél fennálló egyszerűbb és áttekinthetőbb viszonyokban oly törvényszerűségeket állapított meg, amelyeknek ismerete révén az emberi szervezetben lejátszódó folyamatokat is megfejthette. 1896-ban a Berlin melletti Steglitz- ben felállított szérumkutató és vizsgáló intézet élére került. Ezen a működési helyén immunitásfokozási eljárása segélyével igen magas értékű gyógysavókat állított elő és az adagolásra és a szérumok értékmeghatározására biztos és ma is használt eljárást dolgozott ki. Frankfurtban, ahova 1899-ben helyezték át az ottani kísérleti gyógyítási intézet vezetőjeként, tovább folytatta immunitásra vonatkozó tanulmányait és a kérdésre vonatkozó álláspontját egy gyűjteményes munkában adta közre. Ehrlich felfogása szerint a szervezetnek a fertőzéssel szemben való védekezése nem magyarázható tisztán a szervezet sejtjeinek működésével. A védekezés folyamata nagyobbik része a nedvekben játszódik le és csak vegyi folyamatokkal hasonlatos elgondolások alapján válik érthetővé.*) *) Az immunitástan kialakulásának vázolása kapcsán meg kell emlékeznünk Ehrlich előfutárának, Fodor Józsefnek, a magyar közegészségügy megalapítójának munkásságáról. Fodor kimutatta, hogy az egészséges állat vérében nincsenek baktériumok, ha pedig mesterségesen viszünk be bakté-
