Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1908 Metchnikoff és Ehrlich: A szervezet küzdelme a fertőzés ellen
82 Behring, a szérumtherápia megalapítója fedezte fel, hogy a difteria mérge a szervezetbe fecskendezve ellenanyagok termelését indítja meg a vérben. Ehrlich a méreg és ellenanyag (toxin és antitoxin) egymáshoz való kapcsolódásának tanulmányozása közben megállapította, hogy ez a kötés chemiai úton megy végbe. A toxinok és antitoxinoknak egymáshoz és a szervezet sejtjeihez való kapcsolódását a szerves vegytanban szokásos módon ábrázolta és felállította híres oldallánc elméletét, amely az immunitásos jelenségeknek igen szemléltető magyarázatát adja. A sejthez jutó anyag akár tápanyag, akár baktériumtoxin vagy antitoxin, csak akkor kapcso- lódhatik hozzá, ha egymáshoz illő oldalláncokkal rendelkeznek. Ha a megfelelő oldallánccsoportok hiányoznak, akkor a sejt és a toxin nem léphet egymással kapcsolatba és a toxin hatástalan marad. Ilyen chemiai alapon mozgó elgondolással adott választ Ehrlich sok égetően fontos kérdésre, mint pl. hogy miéri hat egy bizonyos baktérium toxinjára csak az azonos antitoxin, hogyan és miképen képződik az antitoxin, hogyan veszik fel a sejtek a méreganyagot, hogyan köti meg a gyógyszérum a toxint és hogyan méregteleníti azt és a szerológiának még sok — itt alig részletezhető — kérdésére. És ezek a válaszok nem bizonyultak terméketlen hypotheziseknek, hanem alapját képezik sok további gyakorlati jelentőségű felfedezésnek és megállapításnak. Ehrlich érdeme többek között az a fontos felfedezés is, hogy ha egy toxin mérgező hatását bizonyos eljárásokkal csökkentjük, azért ez a módosult toxin az állatba befecskendezve ép annyi antitoxint fog termelni, mint az eredeti toxin, ép úgy megindítja az antitoxintermelést, mint az eredeti toxin, de amellett az állat riumokat, úgy azok rövidesen elpusztulnak. A friss vérnek tehát baktérium ólő képessége van, amit Fodor a vér lúgos kémhatásával magyarázott és ezzel a felfogásával az immunitástan chemiai irányának úttörőjévé vált. Az akkori idők (1887) ismeretanyagának hiányos volta miatt nem hatolhatott mélyebben a kérdésbe, de tény, hogy a lúgosabb vérű állat fertőzés' ellen való védekező ereje jobb és az antitoxin növeli a vér lugosságát. A Fodorféle elgondoláshoz hasonló problémákról különösen sok szó esik az utóbbi években, amikor a vér sav-lúg egyensúlyának kérdése annyira az érdek!" dés eltőerében áll.
