Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1903 Finsen: A fénykezelés
40 lődését a fény problémái felé terelte. Vérszegény, fáradékony testének jól esett a nap melege és ha csak tehette, elhagyta északi fekvésű szobáját és minél többet tartózkodott napsütésben. 1893- ban lemondott prosectori állásáról és elhatározta, hogy ezután kizárólag a fény élettani hatása tanulmányozásának fog élni. Első kísérleteit igen kezdetleges körülmények között végezte. Nem volt kapcsolata semmiféle tudományos intézettel sem és lakásában berendezett kis laboratóriumában próbálkozott a napfény hatásának felderítésével. Állatokon tett megfigyelései csak megerősítették azt a felfogását, hogy a napsugárnak hasznosnak kell lenni, hisz a napon lustálkodó macska és minden teremtett lény keresi és nem kerüli a napot. Kísérletei, amelyeket békaporontyokon és1 önmaigán végzett, ezzel ellentétben mind arra mutattak, hogy a nap ártani is tud. Hogy a heilyes utat megtalálja, elolvasott mindent, amit elő tudott keríteni, hogy a fény hatását minden oldalról megismerje és a fényről mindent megtudjon, ami eddig ismert és megfigyelt minden megfigyelhetőt, aminél fényhatás feltételezhető. Ez adatgyűjtése közben megint csak olyasmi tűnt fel Finsennek, ami a fény ártallmassága mellett szólt. Himlőn átesett egyéneknek a ruhától fedett testrészein a bőr simán gyógyul, míg az arcon és a kezeken, amelyeket a fény szabadon ér, csúnya hegek, ragyák maradnak vissza. Widmark 1889-ben bebizonyította, hogy a. fehér fénynek az ibolyántúli része gyakorol hatást a bőrre és hoz létre órákkal a besugárzás után gyulladást. A vörös melegsugarak ezzel ellentétben, a behatás pillanatában okozott melegérzésen kívül semmi más hatást nem fejtenek ki. Widmarknak ez a megállapítása vezette Finsent arra a1 gondolatra, hogy a himlős betegeket óvni kell az ibolyántúli sugaraktól és elsötétített, vagy vörös függönyökkel, vörös ablaküveggel védett szobában kell elhelyezni. És valóban a Finsen előírásai szerint kezelt himlős betegeknek az arca ési a keze nem lett ragyás. Finsennek ez a felfedezése, amely eredeti elgondolásaival ellentétben, megint csak a fény káros hatását demonstrálta, szerencsére nem térítette el kitűzött céljától, hanem csupán hasznos tanulsággal szolgált. Finsen ez első sikere kapcsán belátta, hogy ön- kísérletekkel hiába dolgozik kis laboratóriumában és hiába égeti
