Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
403 úgy az aortán, mint a környéki érrendszerben és gyakran állapítható meg az arterioszklerózisos vesezsugorodás. A bal szív tágulása és hipertrófiája, a gutaütést megelőzően csaknem mindig kimutatható állandóan nagy vérnyomásnak megfelelően, úgyszólván minden esetben megtalálható. Kórszármazás. A régebbi és az általánosan elterjedt felfogás az volt, hogy az agyszövetet verőeres repedésből származó vérzés meha- nikusan pusztítja el, bár Rochoux már 1814-ben azt az álláspontot foglalta el, hogy az agy szövetében a vérzést megelőzően valamely kóros folyamat játszódik le és hogy maga a vérzés a megbetegedett hajszálerekből származik. Charcot felfogása az volt, hogy az artériákon található kölesnyi aneurizmák egyike reped meg. Ezek a képletek azonban nem találhatók meg mindig és ezért az érrepedés tanának mai hívei megbetegedett verőerek repedéséből származtatják a vérzést, amely nagy verőeres nyomás mellett rendellenes túlterhelés folytán keletkezik. Az újabb kórszövettani vizsgálatok adatgyűjtése azonban amellett szól,, hogy a vérzés valóban csak másodlagos, amelyet az agyszövet és az érrendszer súlyos és elhalással járó elváltozása megelőz (Rosenblath). Az agyszövet és ereinek elhalását Westphal körülírt ischaemiával magyarázza, amelyet verőérspazmus okoz; szerinte az ilyen krízisszerűen jelentkező érspazmus, mint egyéb szervekben, az agyvelő artériás rendszerében is az állandóan nagy vérnyomásban szenvedőkön gyakori és amint ez a gutaütötteken tapasztalható, az iktust megelőzően is gyakran okoznak kellemetlen érzéseket, fejfájást, szédülést, múló bénulást. Ezen érkrízisek okozói azon elhalásnak, amely az anémiássá vált agyterület szövetében: artérián, vénán, kapillárisokban és az idegállományban egyaránt létrejön. A vérzés akkor keletkezik, amikor a spazmus alábbhagyásával ezen érterületbe a vér ismét beáramlik és a vérzés helye ilyenkor az artériák és a kiserek egész rendszere lehet. Kétségtelen az, hogy gutaütés után hosszabb idő múlva elhaltak agyvelejében gyakran egymás mellett találhatók vérzéses és lágyulá- sos területek (fehér és vörös lágyulás). Ez a körülmény arra utal, hogy létrejöttükben közös okot keressünk és e közös ok Westphal szerint valamely körülírt agyterületnek angiospazmusos és arterioszklerózisos működészavar következtében támadó hiányos vérellátása; a vérzéses elváltozásra akkor kerülhet a sor, amikor a hozzá vezető verőér másodlagosan a véráramlás számára ismét szabaddá válik. A régi vérzés góca barnás színű, a kisebb vérzéses góc felszívódhat és a környezet felől meginduló gliaburjánzás és kötőszövetképződés folytán támadó kérgesedés foglalja el a helyét. A nagyobb góc helyén cysta képződhet, amelynek környéke sárgás-barnásan átivódott, tartalma pedig víztiszta vagy gyengén sárgás folyadék. 26*
