Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
31 keletkezésük. Lehet, hogy a szív valamelyik része előbb merült ki, mint a többi és ilyenkor ezen a helyen lesz legnagyobb a pangás, amely ezen részre ingerként hatva extraszisztolét válthat ki. Másrészt azonban valószínű, hogy a miokardiumnak vagy ereinek megbetegedése a szív valamely részének fokozott ingerlékenységét okozhatja és ezen helynek abnormás ingerlékenysége folytán is keletkezhetnek extraingerek útján extraszisztolék. ÁLatkísérletben mindkét módon sikerült kiváltani extraszisztolékat. Az artériás nyomás fokozódásakor is észlelünk extraszisztolékat, így nagy vérnyomással járó nefritiszben, különösen akkor, ha a szív ereje hanyatlani kezd. A mérgek közül a nikotin és a digitalisz okoz gyakran extraszisztolét. Másrészt azonban nagy gyakorlati fontossága van annak, hogy igen hosszú ideig megfigyelt és mindig épnek talált szíven is fordulnak elő extraszisztolék, sokszor már a gyermekkorban jelentkeztek és időnként az egész életen át visszatérnek. Ezen esetekre és az ideges emberen jelentkező tahikardiára áhhat Pofáin-nek kijelentése, hogy a szívdobogásról panaszkodó beteg nem szívbajos. Végre kétségtelen, hogy az extrakardiálos idegek útján a szívre- ható izgalmak az emberen is okoznak extraszisztolét. Lassú, mély légvételkor a kilélegzés közben így keletkezhetnek, étkezés után is előfordulnak. Mindkét esetben a vagusz útján reflexes módon jöhetnek létre. Előfordul végre, hogy pszihikai izgalom is kivált extraszisztolét, sokszor észleljük azokat ideges emberen. Bár extraszisztolékon alapul, mégis klinikai tüneteiben különbözik a többi extraszisztolétól a paroxizmusos tahikardia. Hirtelenül keletkező és egyszerre megszűnő tahikardiás rohamok ezek, melyek rövi- debb-hosszabb idő múlva ismétlődni szoktak. A rohamokat néha valamely gyors mozgás vagy testi megerőltetés váltja ki, gyakran azonban minden kimutatható ok nélkül keletkeznek. A rohamokban, melyek néhány másodpercig, percekig, órákig, napokig, néha hetekig vagy hónapokig is eltartanak, a pulzus igen szapora, száma 200 körül van, vagy ennél is több, a pulzus azonban teljesen ritmusos (22. ábra). Nagyon jellemző, hogy egészen hirtelenül, átmenet nélkül támad ez a tahikardia és hogy a roham hirtelenül végződik, a szív egyszerre megint a rendes ritmusban ver. A beteg rendszerint pontosan megérzi a roham kezdetének és végének pillanatát. A rohamokban a szív nem a rendes módon húzódik össze, hanem az összehúzódások extraszisz- toléknak felelnek meg* A paroxizmusos tahikardia tehát extrasziszto- léknak sorozata, amelyek a pitvarból, illetve a kamrából vagy e kettő határából indulnak ki. A roham alatt az artériás nyomás csökken, de rendszerint a beteg általános állapota a nagyon szapora érverés ellenére jó, a beteg nem fullad, fennjár. Csak hosszú ideig tartó roham okoz keringészavart, cianózist, fulladást stb. és a szívnek kitágulását,
