Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Herzog Ferenc dr.: A gerincvelő betegségei
340 vastagságában éri, a lágyulás tehát gyakran harántsérülés képéhez vezet. Kompressziót okoz gyakran a csigolyáknak betegsége (spondi- litisz, rossz természetű daganat áttétele a csigolyában, a csigolyatörés és ftcamodás), ritkábban a gerincvelő burkaiból kiinduló daganat (extramedullás gerincvelői daganat, gumma), vagy a burkoknak körülírt gyulladása (főleg pachymeningitis circumscripta tuberculosa vagy luetica). A nem gyulladásos lágyuláshoz tartozik még a gerincvelő állományának közvetetlen sérülése trauma (szúrás, lövés) következtében, továbbá a gerincvelővérzés (haematomyelia) és a gerincvelő megbetegedése gáz-embolia következtében (caisson-betegség). A gyulladásos és nem gyulladásos lágyulásnak szembeállítása nemcsak elvi, de gyakorlati szempontból is fontos, bár kétségtelen, hogy némelykor a kettő együtt keletkezik. így pl. a burkoknak idült lobja, mely azoknak megvastagodásával jár, a gerincvelőnek összenyomása folytán kompressziós lágyulást okozhat, de másrészt az idült meningitisz igen gyakran ráterjed a gerincvelő állományára is, úgyhogy gyulladásos lágyulás is támad a gerincvelőben. 1. Akut és idült gerincvelőgyulladás. Myelitis acuta et chronica. Gerincvelő-szifilis. Tünetek, kórlefolyás, kórjóslat. A heveny és mielitisz leggyakrabban a myelitis transversa képében fejlődik ki, vagyis a gyulladásos lágyulás bizonyos szegmentumokban kiterjed a gerincvelőnek egész vastagságára. A betegség, infekciós eredetének megfelelően, lázzal, esetleg rázóhideggel kezdődik és rendszerint meglehetősen gyorsan súlyos idegrendszeri tünetek támadnak. A láz szabálytalan és néha hetekig is eltart. A betegség kezdetén némely esetben rövid ideig izgalmi tüneteket észlelünk. Előfordul, hogy a gerincoszlop a lágyulás táján érzékeny kopogtatásra, továbbá elég gyakran a megbetegedett szegmentumok területén paresztéziája (övérzés), ritkán fájdalma van a betegnek. Ezen tüneteket a gerincvelő gyulladását kísérő körülírt meningitisz okozza. Az izgalmi tünetek azonban csakhamar elmúlnak és a gerincvelő haránt sérülésének tünetei fejlődnek ki. A bénulás rendszerint igen gyorsan, néhány óra vagy nap alatt teljesen kifejlődik, a mozgásbénulás többnyire előbb, mint az érzésbénulás. Igen korai tünet gyakran a hólyag működésének zavara, rendszerint már kezdetben retentio urinae támad. A kórkép leírásakor a háti gerincvelő mielitiszét (myelitis dorsalis) veszem alapul, mert ez a leggyakoribb.
