Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
28 szisztolét követő hullám magasabb a többi rendes hullámnál, ami onnan származik, hogy a kompenzáló pauzában az artériás nyomás a rendesnél kisebbé lett, a szívkamrák telődése pedig a rendesnél nagyobb és a kamrák kcntraktilitása is egészen helyreállott. 79. ábra. Elektrokardiogramm. A: bal kamra-, B: jobb kamra-extra- szisztole; C: a kamrák határából kiinduló extraszisztole. A vénapulzuson a piívarhullám az extraszisztolés periódusban is a rendes időben jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a kamráknak extraszisztoléja nem változtatta meg a pitvarösszehúzódásoknak ritmusát, a pitvarok az extraszisztolés periódusban is a szinuszban ritmusosan keletkező ingereknek megfelelően húzódtak össze. A kamra extraszisztolék elektrokardicgrammja nagyon jellemző alakú görbe, amely azért tér el a rendes kamraszisztole görbéjétől, mert kamraextraszisztolékor nem a rendes úton halad végig az inger és az összehúzódás a kamrák izomzatán. A 19. ábrán A a bal kamrából, B a jobb kamrából, C a kettőnek határából kiinduló extraszisztole. 20. ábra. A pitvarból kiinduló extraszisztolék. J: vena jugularis; CA: art. carotis; R: art. radialis; x: extraszisztole; A: pitvarhullám; C: carotishullám; V: kamrahullám; A'C'V': az extraszisztole pitvar-, carotis- és kamrahulláma. Időjelzés: Mindegyikük előtt egy rendes kamraszisztole lengéscsoportja. A diasztcleban (a görbe vízszintes részein) pitvarfibrilláció látható. Aránylag ritkábbak a pitvarból kiinduló extraszisztolék (20. ábra). A pitvari extraszisztolék a radiálisz-pulzuson sokszor hasonló változást okoznak, mint a kamra-extraszisztolék. A vénapulzus görbéjén
