Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
27 Az extraszisztolés aritmiák igen gyakoriak, a szív szervi bajaiban sokszor észleljük azokat, de kétségtelen, hogy teljesen ép szívű emberen is nagyon sokszor fordulnak eiő extraszisztolék. Extmszisztole korai szívösszehúzódást jelent, mely rendszerint nem a rendes helyről indul ki, amelynek ingere tehát a rendes ingernél korábban és rendszerint nem a szinusztájékon, hanem abnormás helyen keletkezik. A szívnek alapritmusa, a szinuszritmus nem változik meg az extraszisztole következtében. Éppen ez az, ami lehetővé teszi az extraszisztoléknak felismerését az artéria- és vénapulzus görbéin, melyeken az extraszisztolés periódusban jellemző változást észlelünk. Az extraszisztole kiindulása szerint, vagyis az extra-inger képződési helye szerint megkülönböztetünk pitvar-, kamra- és atrio- ventrikuláros extraszisztolékat. Ritka és nehezen ismerhető fel a szinuszból kiinduló extraszisztole. Leggyakrabban a kamrákból indulnak ki az extraszisztolék. A kamráknak korai összehúzódása (18. ábra) az artériapulzuson egy korai hullámot okoz, amely a rendes hullámoknál kisebb, mivel kedvezőtlenebb körülmények között, a rendesnél korábban, történt a kamrák összehúzódása, t. i. olyankor, amikor a kamrák még hiányosan teltek meg vérrel és amikor a kamraizomzatban a kontraktilitás még nem állott helyre teljes mértékben az előző szisztole után és másfelől, amikor a rövidebb diasztole folyamán az aortában a vérnyomás még nem csökkent le annyira, mint egy rendes tartamú diasztole végén, ami nehezebbé teszi a kamra kiürülését az aortába. Az extraszisztole hulláma oly gyenge lehet, hogy nem ismerhető fel az artériákon, ilyenkor intermisszió keletkezik a pulzusban. Az extraszisztolés hullámot az artériapulzusban szünet követi, amely onnan származik, hogy az extraszisztole következtében egy rendes kamra- szisztole kiesik, mert a kamraizomzat az extraszisztole következtében refraktér és nem reagál a pitvarokból jövő rendes ingerre. Csak az ezután következő rendes inger fogja összehúzódásra bírhatni a kamrákat, eddigre ugyanis a kamraizomzat refraktér volta megszűnt. Az extraszisztolés periódusban tehát kiesik egy rendes szisztole, a következő szisztole pedig csak a szinuszritmus által megszabott időben fog keletkezhetni, tehát későbben a korai összehúzódás után, mint amilyen hosszú egy normás periódus. Az ilyen módon keletkező kompenzáló pauzának hossza attól függ, hogy mennyivel korábban a rendes ritmusnál keletkezett az extraszisztole. Minél korábban keletkezett, annál hosszabb utána a pauza. Az egész extraszisztolés periódus, vagyis a távolság az extraszisztolét megelőző és az extraszisz- tolét követő hullám között, azonban a szinuszban keletkező szabályos ritmusnak megfelelően mindig olyan hosszú, mint két rendes periódus. A radiálisz-pulzuson az extraszisztoléra jellemző még, hogy az extra-
