Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
23 elektrokardiogrammon vannak apró, szapora kitérések (400—600 percenkint), amelyek a kamralengések közti részeken, tehát a kamra diasztole alatt jól látszanak (13. ábra), melyeknek árama a pitvarokban keletkezik. Máskor a kóros pitvarmüködés nagyobb és nem olyan szapora (200—300 percenként) lengéseket, lebegést („Flattern“) okoz (14. ábra). R 14. ábra. Pitvarlebegés. Elektrokardiogramm. Időjelzés: Nagyon sokszor az arhytmia perpetua nem múlik el többé, ha egySzer kifejlődött. Sokszor a dekompenzáiás ^bekövetkeztével fejlődik ki az arhythmia perpetua és ez összefüggésben lehet a pitvarok pangásos tágulásával, amellyel együtt járhat a rendes pitvarműködés megszűnése. Néha a dekompenzáiás megszűnésével megint rendessé lesz a szívműködés ritmusa. De az is előfordul, hogy a íibriilációs aritmia órákig, napokig tartó rohamokban jelentkezik. Ilyenkor rendszerint kellemetlen érzés támad a szív táján, a beteg szívdobogást érez. A Klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy a nbrillacios aritmia legtöbbször a hosszasabban vagy ismételten dekompenzált betegeken fordul elő. Ezen aritmia komoly jelentőségű, oka, ha hosszú ideig tart, mindig intrakardiálos: a szupraventrikuláros szívrészeknek hibás működése, ami szervi szívbajban fordul elő. Előfordulhat, hogy alig van vagy egyáltalában nincsen más tünet, amely a szívnek megbetegedésére mutatna, ilyenkor éppen ezen ritmuszavarnak, ha állandó, 15. ábra. Pulsus alteijians.
