Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
14 Nyilvánvaló, hogy nem annyira az artériákban és a vénákban, amelyeknek térfogata csak bizonyos határok közt ingadozhatik, hanem nagy folyadékmennyiségről lévén szó, leginkább a bőralatti kötőszövetben és a sávos testüregekben fog a folyadék felhalmozódni. A vesék-' nek hiányos működése tehát nagyon előmozdítja az ödémának megszaporodását. Igaz, hogy ezen zavarnak oka ugyanaz a pangás, amely más módon is az ödéma kifejlődéséhez vezet. Éppen a veséknek a vérkeringés iránti érzékenysége miatt lehetséges, hogy némely esetben a hiányos veseműködésnek már korán, a dekompenzálás kezdetén van szerepe az ödéma előidézésében, talán éppen azokban az esetekben, amelyekben erősebb vénás pangás nincsen. A pangásos vizeletnek csekély mennyiségén kívül még a következő jellemző sajátságai vannak: fajsúlya nagy, mivel legerősebben a vízelválasztás romlott meg a pangás folytán és az oldott részek aránylag jobban választatnak ki. Színe ezért sötétsárga, lehűlésekor pedig gyakran bő urátüledék válik ki, mivel ilyenkor ezen sók oldékcnysága csökken. Igen gyakran fordul elő, hogy a vizelet fehérjét és a veséből származó alakelemeket is tartalmaz. Ezen pangásos albuminuriának és cilindruriának oka a vesehámnak sérülése a pangás következtében, ugyanis a pangásos vese átengedi a vér fehérjéit és cilinderek is képződnek. A kompenzálás létrejöttekor a vizelet megint rendessé lesz. Annyira jellemző a vizeletnek ezen megváltozása a dekompenzálás- ban, hogy az sok esetben a dekompenzálás fokának, javulásának vagy rosszabbodásának legérzékenyebb mértéke. A pangás jeleit más szerveken is megtaláljuk. A lépnek, a májnak megnagyobbodása, a gyomorban, a bélben és a tüdőben pangásos hurutnak kifejlődése gyakori jelenség. A lép megnagyobbodása nem jelentékeny, a betegen nem mutatható ki, a pangásos máj azonban sokszor igen nagy és tömött. A májmegnagyobbodás együtt járhat gyenge ikteruszszal. Ha hosszú ideig tart a pangás a kis vérkörben, a tüdőkben állandó elváltozás keletkezhet. Az állandóan bővérű tüdőnek rugalmassága csökken és ez megnehezíti a légzést (induratio brunea). Ilyenkor találjuk a köpetben azokat a szívbajra jellemző sejteket, amelyek hemoglobinból származó festékrögöket tartalmaznak. Alveolus hám- és fehérvérsejtek ezek, amelyekbe a pangás folytán, mely apró vérzésekhez vezetett, vérfesték jutott. Természetes, hogy ilyen festékes sejtek más eredetű vérzésekben (hemoptoé, infarktusz) is előfordulnak. Az idegrendszer működését is sokszor megzavarja a dekompenzálás. A hiányos vérellátás miatt csökken az idegrendszer táplálása, a szénsavfelhalmozódás pedig méregként hat rá. A dekompenzált betegek sokszor emiatt álmatlanok, nyugtalanok. A fejfájás, szédülés és ájulás hasonló módon keletkezik; ritkán súlyosabb zavart, pszihózist
