Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
13 menye akadályozza a légzést -(aszcitesz folytán feltolt rekesz, hidro- torax, a tüdők indurációja) és ilyenkor másforma a diszpnoé, a légzés felületessé és szaporává lesz. Ha súlyos a betegnek állapota, sokszor Cheyne-Stokes-légzés is támad. A lassúbb vérkeringés folytán megváltozik továbbá a savó keringése a szövetekben, a testüregekben és a nyirokerekben. A vénák telt- sége miatt, a vénás nyomás megnagyobbodása miatt nehezebbé válik a savónak visszaáramlása a vénák felé. A pangás bizonyos fokánál ennek következményeképpen savó halmozódik fel a testüregekben és a szövetekben (kardiálos ödéma). Hogy milyen fontos szerepe van a vénás nyomás fokozódásának a kardiálos vízkórság keletkezésében, azt legjobban az bizonyítja, hogy igen csekély hidrosztatikai nyomás elegendő arra, hogy ödéma támadjon valamely helyen. A kardiálos pangás folytán keletkező vízkórság általános és megjelenésében különbözik más vizenyőktől. Ezen ödéma ugyanis legnagyobb azon részeken, amelyek távol vannak a szívtől, amelyeknek keringése tehát leginkább szenvedett a pangás miatt. Legkorábban a bokák körül fejlődik ki a vizenyő és csak későbben terjed magasabbra és a testüregekre. A bőrnek és a bőralatti kötőszövetnek ödémáját anasarkának, a hasüregét hydrops ascitesnek, a mellüregét hydrothoraxnak, a peri- kardiumét hydroper[kardiamnak nevezzük. Jellemző még, mint már említettem, hogy a kardiálos ödémára hatása van a hidrosztatikai nyomásnak, a nehézségnek: az ödéma a test legmélyebben fekvő részein a legerősebb. Ezen részek vénáira hat a legnagyobb hidrosztatikai nyomás, pl. a bokakörüli vénák tartalmára körülbelül 1 m magas véroszlop nyomása nehezedik (boka-szív távolsága) fennálló helyzetben. Ez a nyomás számbajön a vénás nyomás csekély volta miatt, ez a nyomás is előmozdítja az ödéma kifejlődését. Természetes, hogy a hidrosztatikai nyomás eredményeképpen a beteg helyzetétől függően változik az ödéma helye. Fennjáró betegen a bokák körül, hátonfekvéskor a háton, állandó oldalfekvéskor azon az oldalon, amelyen a beteg fekszik, a legerősebb az ödéma. A kardiálos ödéma keletkezésének ezen magyarázata azonban némely esetben nem kielégítő. Kifejezett vénás pangás nélkül is keletkezhet ödéma s ezért felteszik, hogy ilyenkor a keringésnek hiányos volta miatt rosszul táplált érfalak könnyebben engedik át a savót. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kardiálos pangás súlyosan megzavarja a vizeletelválasztást is. A vesének vízelválasztása igen nagy fokban függ a vesének vérkeringésétől. Dekom- penzálásban a vesének vérkeringése hiányos és ezért erősen csökken a vesének vízelválasztása, a vizelet napi mennyisége megfogy. A szervezetben tehát vízretenció keletkezik,, amelynek eredményeképpen azokon a helyeken, ahol ez leginkább lehetséges, savó halmozódik fel.
