Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A hasnyálmirigy betegségei
A hasnyálmirigy betegségei. BEVEZETÉS. A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüreg hátulsó falán, a máj alatt, a gyomor és a vastagbél mögött, a gerincoszlop előtt és az I. és II. ágyéki csigolya szintjében fekszik. A fali hashártya előtte halad el. Feji részét (caput pancreatis) a has jobb felében a duodénum patkója öleli körül; a fej hátulsó felülete a vena íűva-ra fekszik reá és részben az aortával is érintkezik, ugyanitt nyirokmirigyek is vannak nagyobb számban. A koledohusz is a hasnyálmirigy fejének hátulsó felszínén levő árokban halad, legtöbbször azonban a mirigy egészen körülnövi az epevezetőt. A nyak (collum pancreatis) mögött van a vena portae. A test (corpus pancreatis) majdnem vízszintesen halad el az aorta, a ganglion coeliacum és a bal vese felső része előtt és egészen a lép hilusáig ér: végső részét faroknak (cauda pancreatis) nevezzük. A hasnyálmirigynek két kivezető csöve van: 1. a ductus Wirsungianus, amely a duodénum patkójának közepén, az epevezetővel együti (ritkán attól függetlenül) nyílik a papilla Vateri tömlőjébe, amelynek szűk kis nyílásán át jut be az epe és a hasnyál a bélbe. 2. A ductus Santorini, amely 2—3 cm.-rel magasabban nyílik a duodénumba. A hasnyálmirigy szöveti szerkezete olyan, mint a nyálmirigyeké. A mirigycsövecskék között kisebb sejtekből álló, sűrű érhálózatú sejtcsoportok vannak: a Langerhans-szigetek. A gyomor és a duodénum nyálkahártyája alatt több helyen találunk hasonló szerkezetű apróbb mirigyet (mellékpankreasz), amelynek bélbe nyíló kivezető csöve is van. A hasnyálmirigy fejét az a. hepatica, az a. gastroduodenalis és az a. pancreaticoduodenalis ágai látják el vérrel, farkát pedig az a. lienalis. Nyirokkeringése sokszorosan összefügg az epehólyag és a duodénum nyirok-érrendszerével. Idegei — részben vagus-, részben szimpa- tikusz-rostok — a plexus solaris-ból és a plexus mesentericus superior-ból valók. A bélbe jutó mirigyváladék a hasnyál. Hasnyálmirigysipolyos emberen megfigyelték, hogy a mirigy napi 500—800 kcm. váladékot készít, amely hígan
