Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
65 A kezdeti szaknak nagy láza ugyanis a harmadik napon alászáll, többnyire egészen láztalanná lesz a beteg és a súlyos esetben is egy-két fokkal csökken a láz. Ezzel egyidejűleg kissé javul a beteg általános állapota, főfájása, kereszttáji fájdalma szűnik, étvágya javul. E láztalan állapotban indul meg a tulajdonképpeni himlős kiGennyedési láz. Kezdeti láz. Erupció 3. ábra. Variola vera lázgörbéje. ütés kifejlődése, a hólyagképződés és csak a hólyag tartalmának gennyessé válásakor, a 7—8. napon jelentkezik a gennyedési láz, amely remittáló alakjában 6—7 napig elhúzódik s a hólyag beszára- dásával egyidejűén lizissel szűnik s ezzel a beteg a lábbadozás szakába jutott. A vizeletben lázas fehérjekiválasztás mutatható ki, vesegyulladás ritka. A vérben a fehérvérsejtek megszaporodnak, számuk 12.000— 20.000, kivált a limfociták szaporodnak meg, míg a leukociták száma alig változik és így relative kevesebb a számuk. A limfo- citózis még a lábbadozás után is megmaradhat. Súlyos esetben eozinofil- és neutrofilszemcséjű mielocitát és normoblasztot is találunk.. A légző és emésztő szervek himlős nyálkahártyáján fekélyek képződnek, amelyeken a másodlagos infekció könnyen lehetséges. A gége, a trahea, a nagyobb bronhusok nyálkahártyájának himlős erupciója amúgy is a nyálkahártya duzzadásával, vérmes- ségével jár, a fekélyre jutó baktériumok a gyulladást fokozzák, a környezetbe átviszik; a gége fekélyes gyulladásában hangrés- vizenyő keletkezhet, a bronhusokról átterjedő fertőzés bronho- pneumoniás gócok kifejlődésére vezethet; a himlőben gyakori a karélyos, rostonyás tüdőgyulladás is. A szájgaratűr nyálkahártyáBeloivostan tankönyve. I. 3. kiadás. 5
