Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
578 az ebetek többségében csökkent. Ezen tüneteket azonban csak részben a szív gyengülése, túlnyomóan a vazomotorok tónusúnak csökkenése okozza. A szívben ezen esetekben gyakran nem lehetett kimutatni anatómiai elváltozást, a fertőzés mérgező hatásának kell tehát tulajdonítanunk a szívizomnak gyengülését, éppen úgy, mint a vazomotorok tónusának megváltozását. A szív tompulata pneu- moniában sokszor megnagyobbodik jobb felé. A jobb szív tágulásának létrehozásában a fertőzésen kiviil a kis vérkörbeli akadály megnagyobbodásának, vagyis a tüdő infiltrálásának is van szerepe. A pneumoniás beszűrődés miatt szűkül a kis vérkörnek medre, az ép tüdőkarélyokban ezért bővérűség támad, a jobb szív pedig kitágul, ha nem tudja egészen legyőzni a megnagyobbodott akadályt. A kis vérkörbeli pangás a jobbszívtáguláson kivül a nyaki vénák megduzzadásához, cianózishoz, ha súlyos, tüdőödémához vezet. Gyenge testalkatú embereken, alkoholistákon, öregeken a keringés gyakran súlyosan szenved. Máskor azonban hirtelen szívgyengeség fejlődik ki olyanokon is, akiknek szervezete különben egészséges és erőteljes. Általában rossz jel, ha a pulzus száma 120-nál nagyobb, vagy ha a pulzus aritmiássá lesz. A beteget többnyire fulladásérzés, nehézlégzés kínozza. Kezdetben főképpen a fájdalom, az oldalszúrás gátolja a légzést, ezért ez felületessé és szaporává lesz. Későbben a beszűrődés kifejlődésével csökken a légzési felület s ez növeli a nehézlégzést, amely végül a beteg vérkeringésének megromlása következtében igen súlyossá válhatik. Ha az érverésen 53. ábra. Kollapszus. Hőmér- sék, érverés, légzés. kivül a légzés is szaporává és nehézzé válik és az érverés telt- sége gyengül és ugyanakkor a láz nem nagyobbodik lényegesen, veszedelmes a beteg állapota. Ilyenkor hirtelen kollapszus támadhat, amelyben a légzés és az érverés igen szaporává, utóbbi akár tapinthatatlanná válik, a hőmérsék pedig szub- normás lesz, a beteg végtagjai hűvösek lesznek, bőrét gyakran hideg verejték lepi el. A kollapszus ritka a betegség első napjaiban, többnyire csak 4—5 nap után fordul elő és ha sikerült is izgatószerekkel a kollapszust ideig-óráig megszüntetni, akkor is attól kell tartanunk, hogy újból kifejlődik. A kollapszussal szemben a krízis után, midőn szintén szubnormássá lesz gyakran a hőmérsék.
