Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
579 az érverés és a légzés rendes szaporaságú, vagy a rendesnél ritkább. A pneumonias betegek leggyakrabban tüdőödémában halnak meg. Sokszor az érverésnek szaporábbá és üresebbé válása figyelmeztet erre, máskor azonban Se nélkül támad hirtelenül nagy fulladás, cianózis, hideg verejték és a tüdőn finom szörcsölés, majd a távolba is hallható szörcsölés, hörgés, a beteg habos, sokszor rózsaszínű vagy szilvaléhez hasonló köpetet ürít és már percek múlva beállhat a halál. A bőrön elég gyakran észlelünk herpeszt, mely a légzőszervek más betegségeiben csak ritkán fordul elő. A herpesz többnyire a betegség 2—4-ik napján, leggyakrabban az ajkakon keletkezik, ritkábban másutt az arcon és csak néha egyebütt a testen. Gyakrabban látunk herpeszt a kedvező lefolyású pneumoniákban, mint a súlyosakban. A bőr, ha a láz febris continua, száraz, csak ha remissziók vannak, keletkezik csekély izzadás. Igen erős izzadással jár a hőmérséknek hirtelen nagy csökkenése a krízisben. Éppen ezért az erős izzadást kedvezőnek, a krízis jelének tekinthetjük, ha a betegnek pulzusa és légzése jó és nem szapora. Néha csekély sárgaság keletkezik, s ez nem jelent súlyosabb lefolyást. Súlyos tünet az erős sárgaság, főképpen ha hányással, hasmenéssel és meteorizmussal jár együtt. A pneumoniás beteg vizeletének színe sötét, napi mennyisége kevesebb, kihűléskor gyakran húgysavas sókból álló üledék képződik benne. A vizeletnek kloridtartalma feltűnően csökkent, a salétromsavval megsavanyított vizeletben ezüstnitrát hozzáadására csak gyenge zavarosság keletkezik. A lázat kisérő fokozott fehérjeszétesés folytán nagyobb a húgyanyag mennyisége és ugyancsak a lázzal kapcsolatban keletkezhetik lázas albuminuria. A fehérje mennyisége ilyenkor csekély, az üledékben pedig esetleg hialin- hengerek vannak. A lázas albuminuria, ellentétben a nefritiszes albuminuriával, a krízis után megszűnik. A pneumoniában néha kifejlődő vesegyulladásnak kórjóslata nem kedvezőtlen. A vérből az eseteknek nagy részében ki lehet tenyészteni a pneumokokkuszt. Jellemző továbbá, hogy a vérben többnyire leuko- citózist (15,000—25,000) találunk, amely kedvező a kórjóslat szempontjából és a láznak megszűnésekor elmúlik. A polimorf- magvú leukociták szaporodnak meg, az eozinoíil sejtek azonban megfogynak, sőt esetleg hiányoznak. A lép gyakran megnagyobbodik s a bordaív alatt tapinthatóvá lesz. Az idegrendszer köréből is gyakran támadnak tünetek. így gyermeken általános görcsökkel kezdődhet a pneumonia. A hányás, amely ugyancsak gyermeken fordul elő gyakrabban, néha 37*
