Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
A légzőszervek betegségei. BEVEZETÉS. Az élethez szükséges oxigén a tüdőkön keresztül jut el a vérbe és ezzel a szervezet minden részének sejtjeibe. Másrészt a szövetekből szénsav megy át a vérbe, mely innen a tüdőkön keresztül választatik ki. A szövetek és vér közötti gázcsere a belső légzés, a tüdőkön keresztül történő gázcserét pedig külső légzésnek nevezzük. Az utóbbi a tüdőknek ritmusos tágulása és visszahúzódása közben történik. A bőr a gázcserében úgyszólván nem szerepel, főképpen a vízkiválasztást közvetíti. A tüdők térfogatának megváltozása be- és kilégzéskor rendes körülmények között két erőnek hatására következik be. Az egyik erőt azon harántcsíkolt izmoknak összehúzódása szolgáltatja, amelyek belégzéskor a mellkast tágítják, a másik erő pedig a tüdőnek 'és a mellkasnak rugalmassága, amely miatt kilégzéskor a tüdő visszahúzódik és 3 mellkas megkisebbedik, miközben a belégzéskor összehúzódott izmok elernyednek. Mert rendes, nyugodt légzéskor a belégzés izomösszehúzódás eredménye, a kilégzés pedig ezen izmok elernyedése közben történik, azért aktívnak nevezik a belégzést a passzíven történő kilégzéssel szemben. Voltaképpen a belégzés juttatta a tüdőt és a mellkast olyan állapotba, hogy rugalmassága érvényesülhessen. A kilégzésnek erejét tehát a belégzés szolgáltatja. A belégzéskor a rekesznek összehúzódása és a bordák emelkedése folytán tágul a mellkas. A rekesz középső inas részéből (centrum tendineum) köröskörüi a rekesznek izomrostjai erednek, melyek a felső ágyéki csigolyákhoz, a bordákhoz és a szegycsonthoz tapadnak. A rekeszizom összehúzódásakor a rekesznek középső inas része nem végez nagy kitérést, mert egyrészt a felette levő részekkel van összenőve (a szívburokkal, ez meg a nagy erekkel) és mert másrészt a centrumi tendineumtól a gerincoszlophoz és még inkább a szegycsonthoz haladó izomrostok igen sokkal rövidebbek, mint a bordákhoz haladó rostok, úgy,, hogy emiatt sem lehetséges, hogy a rekesz közepének helyzete nagy mértékben változzék légzéskor. Ennek megfelelően belégzéskor főképpen a rekesznek oldalsó részei szállanak lejebb, úgy, hogy a rekesznek jobb- és baloldali domborulata lényegesen kisebb, laposabb lesz. Ugyanakkor, amikor a rekesz összehúzódik és ezzel nő a mellkas térfogata, més izmok összehúzódása folytán emelkednek a bordák és a szegycsont (mi intercostales externi, m. intercartilaginei, m. scaleni). A bordák Ízületeinek elhelyezése olyan, hogy a bordáknak emelkedésekor a mellkas tágul, még pedig a mellkas felső része főképpen a szagitálos irányban, az alsó része pedig főleg hárántul. Belégzéskor tehát megnagyobbodik a mellkas térfogata, rpég pedig minden átmérője nagyobb lesz. Lényegesen hozzájárul még ehhez az, hogy belégzéskor
