Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A bél betegségei

456 Kóroktan és kórboncolás. A bélszükület kóroktanában leg­fontosabb szerepet játszik a bélrák, valamint a bélfekély után tá­madt zsugorodó forradás. Ez utóbbit okozó betegségek közül első­sorban a tuberkulózist és a szifilist kell kiemelnünk, már sokkal ritkább a vastagbélben előforduló dizentériás fekély után kifejlő­dött zsugorodó hegesedés. Előidézheti azután a bélszűkületet több olyan elváltozás, mely rendszerint bélelzáródást szokott létre­hozni, de ha lassan támad, lassú bélszűkület tüneteit hozhatja létre. Ilyenek: a bél szöglettörése (legfontosabb a vastagbélhajlatban a felhágó és még gyakrabban a leszálló vastagbélnek a harántbél egy darabjával való összenövése folytán, Payr-féle betegség), kívülről való lassan fokozódó összenyomatása, intuszszuszcepció, idegen test stb. A lassan fokozódó szűkület a fölötte levő bélrészlet izomzatá- nak hipertrofiáját okozza. Ez egy ideig kompenzálja a szűkületet. Mindaddig, amíg ez a kompenzáció elégséges, súlyosabb tünet nem mutatkozik, habár a betegnek igen erős fájása is van (a hiper- trofiás bélkacs tónusos összehúzódása, mások szerint az előidézett mezentériumvongálás folytán). Ha azonban a hipertrofia már nem elegendő a fokozódó szűkület leküzdésére, súlyosabb elváltozás kö­vetkezik be. Már a szűkület fölött pangó bélsár erős hurutot okoz (innen a gyakran mutatkozó hasmenés); ha ezen bélterület állan­dóan túlfeszíttetik, a bélfal táplálkozási zavara folytán kiterjedt fekélyesedés következhet be (Kocher túlfeszíttetési, régente de- kubituszosnak nevezett fekélye), mely a bélfal kilyukadását is elő­idézheti. Az izomzat kimerülése folytán végül a bél átjárhatatlan­sága áll be. A kórlöfolyás függ persze a szűkület helyétől és a szűkületet okozó alapbetegségtől. Ha a szűkület oly bélrészletben van, ahol rendes körülmények között híg a béltartalom (vékonybél), arány­lag kiterjedt elváltozás is hosszú időn át teljesen tünet nélkül ma­radhat. A vastagbélben a szűkület kis foka is már tünetet okoz, mert a tömöttebb béltartalom már ezen kisebbfokú szűkületen sem képes keresztülhaladni. Gyakran a bélszűkület tünetei egész hir­telen mutatkoznak még olyankor is, amikor lassan fejlődő elválto­zás hozta létre a szűkületet. Ezt nem ritkán valamely szilárdabb béltartalom (idegen test, mag, keményebb bélsárrög) odaérkezése okozza. Az ilyen elzáródás megoldódhat, de ismétlődhet is. Ha nem sikerül megszüntetni a bélszűkület okát (műtét stb.), előbb- utóbb mégis a teljes bélelzáródás tünetei következnek be. Mind­addig azonban iaz alapbetegségtől függően sok hónap, sőt több év is eltelhet. Kórjóslat. A bélszűkület kórjóslata mindig felette súlyos egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom