Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A bél betegségei

454 tást rendelünk a végbélre; a fájást kokain-, ópium-, belladonna-, morfiumkúppal, 20 centigr.-os anesztezinkúppal, vagy 2% kokain-. 5—10% anesztezinkenőccsel, legbiztosabban; Ung. plumbi acet, Ung. Cerussae aa kenőccsel szüntetjük. Vérzés ellen meg kell kisér­teni l%o-es adrenalinos, illetve tonogenes tampont, esetleg kúpalak­ban is adhatunk 1 milligramm adrenalint. Ha a végbélcsomó igen sok kellemetlenséget okoz (gyakori előesés, gyakori lobosodás, erős vérzés), sebészi kezelés válik javalttá, bár a sebészi eljárás után igen gyakori a recidiva. Igen jó eljárás a Boas-é, aki az elő­esett végbélcsomót kizártan hagyja, sőt iparkodik elérni, hogy az egész csomó kizáródjék. Az ilyen csomó, ha a beteg ágyban marad, nem okoz sok fájást, 6—8 nap alatt leválik s a seb begyógyul. Ha a végbélrepedés okozta fájás igen nagy, ami elég gyakran fordul elő és a belorvosi kezelés meg nem gyógyítja, úgy azt a végbél- csomótól függetlenül is meg kell operáltatni. A bél ideges bántalmai. Már a diszpepszia fejezetében említettük azt, hogy ideges ember lelki izgalomra gyakran hasmenéssel reagál. Ideges embe­ren azonban másfajta béltünetek is mutatkozhatnak (puffadás ér­zése, görcsös fájás, székrekedés, gyakori szélkiürítés stb.) és néha komoly kórjelzési nehézséget okozhatnak. Többnyire ideges nők, ritkábban férfiak betegsége a colica mucosa s. membranacea is. Időnként visszatérő módon, néha rendkívül fájdalmas görcsök kísé­retében a székletéttől függetlenül bőséges hártyaszerű nyálkatöme- get ürít a beteg. A szék maga kemény, göbös szokott lenni. Jel­lemző az aránylag szívós nyálkára az, hogy górcsővel nagyon kevés fehérvérsejtet lehet benne találni (szemben a lobos eredetű nyálká­val), azoknak is túlnyomó része eozinofil granulációjú. Ezen myxo­neurosis intestinalis-nak értelmezhető kórkép olyan egyéneken for­dul elő leginkább, akiknek idegességük mellett különben is exszu- dativ diatézisük van (urtikar'iára, asthma bronchiale-ra való haj­lam stb.). Roham esetén atropint és olajos beöntést adjunk. Ne tartsuk a betegnek belét túlságosan kímélő diétán, adjunk bőségesen főzelé­ket is és gyógyítsuk a beteg neuraszténiáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom