Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok

32 ilyen egyén epehólyagjában a tifuszbacillus éveken át elélhet, az epével időnként vagy állandóan bejut a bélbe s így a széklettel ki- választatik. Az epehólyag előzetes megbetegedése uőleg epekő­betegség) nőben általában gyakoribb, innen szokás magyarázni, hogy több nő válik tifuszbacillusgazdává, mint férfi. Az epében éveken át szaporodó tifuszbacillus legtöbbnyire nem okoz semmi reakciót s a bacillusgazda egészségesnek érzi magát, de azért bármikor gennyes gyulladást, empyema vesicae felleae-1, sőt felhágó cholan­gitis suppurativa-t is okozhat. Kórboncolástan. A hastífusz okozta szervi elváltozások leg­szembeötlőbbje a bél és bélfodor nyirokrendszerének sajátszerű megbetegedése, A bélbéli folyamat legfőképpen az ileum alsó részére szorítkozik (ileotyphus), ritkább az ileum felső részének, a jejunumnak, továbbá a féregnyúlványnak és a kolonnák rész­vétele. A bélbeli elváltozás első szaka a velős duzzadás stádiuma, amelyben a follikulusok megduzzadva, az alapról kiemelkednek, sejt­dúsak; az erősen duzzadt P'eyer-plakkok agytekervényre emlékez­tető duzzanatot alkotnak. A mezenterium nyirokmirigyei már ilyen­kor megduzzadnak; e szakasz felel meg nagyjában a betegség első hetének. A második hét a pörkösödés stádiuma, melyben a magános tüszők és a Peyer-plakkok duzzadt, kiemelkedő felszíne elhal, rész­ben a rossz táplálás, részben a tifuszbacillusok hatása folytán. A harmadik hét a kifekélyesedés stádiuma, melyben az elhalt pörkök- től borított felület cafatokban leválik, körülötte elhatároló gyulladás indul meg, így keletkezik a tifuszos fekély; ez kerek vagy tojás- alakú, a bél hosszirányában foglal helyet, széle felhányt, alapját üszkös szövetcafat fedi. A negyedik héten a fekélyek gyógyulás­nak indulnak, a fekély alapja lassanként elsimul, felülete feltisztul és sima, nem zsugorodó hegedéssel begyógyul. Recidivában a fekélyesedés kiújul, ilyenkor a bélben a legkülönbözőbb szaknak megfelelő fekélyek találhatók. Bélvérzés olyankor támad, ha a feké­lyesedés rohamosan terjed s a bél falának valamelyik erét átmarja. Bélátfúródás valamely fekély alapján szokott bekövetkezni. A leirt folyamathoz teljesen hasonló elváltozás fejlődhetik ki egyéb szervek nyirokapparátusában is. Megemlítendő az izmok jellemző elváltozása, ismeretes a Zenker leírta viaszos degeneráció, az ilyen izmok szakadékonyak. A szív, máj, vese zavarosan duzzad, ritkán zsírosán elfajul. A vivő- eúekben rögösödés állhat be. Kórjelzés. A hasi hagymázat kifejlődött klasszikái tüneteivel nem nehéz megismerni, de nehéz a kórjelzés meghatározása a kez­deti stádiumban, kivált ha a megbetegedés nem típusosán kezdődik. Néha már az anamnézis nyújt útbaigazítást, ha a beteg környezeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom