Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A torok betegségei
357 indította meg az anginás fertőzés. Sajnos, ma még csak keveset tehetünk e téren. Az anginás beteget és környezetét figyelmeztetjük a fertőzés veszedelmére, a hozzátartozókat figyelmeztetjük a felesleges érintkezés veszedelmére, a beteg evőeszközét, poharát külön tartatjuk és tiszti itatjuk. A betegnek és környezetének valamely dezinficiáló toroköblítő oldat, pl. hydrogenium hyperoxydatum, hyverői (Richter) használatát rendeljük. Az anginára hajlandó egyének óvakodjanak a meghűléstől. Tekintve azt, hogy a nem eléggé életrevaló szövet mennyire előmozdíthatja a súlyos lefolyást, nagyon ajánlatos, hogy az anginákra hajlandósnak látszó gyermeket megfelelő vízkúrával, levegőváltoztatással, okos sporttal edzessük. Gyógyítás. Ágynyugalom. A nyakra megmelegedő, vagy ha a betegnek kellemesebb, hűvös borogatást rendelünk. Folyékony és lágy táplálékot adunk (tej, lágytojás). Heves fájás csillapítására jégdarabkák nyelése jó hatású. A peritonzilláris tályogot belevágással ki kell nyitni; néha nem várunk addig, ameddig ujjunkkal fluktuálást tapinthatunk, mert a bevágás, ha genny nem ürül, mégis enyhülést hozhat. A bevágás ott történik, ahol legnagyobb az elődomborodás, de tipusos helye egy olyan vonal középpontja, amely az uvula bázisát a felső böl- cseségfoggal köti össze. A kés élét laterálisán irányítjuk és becslésünk szerint ragasztótapaszcsíkkal jelöljük meg a késen a beszúrás mélységét. A torok öblítésére világos ibolyaszínű hipermanganoldatot vagy kamillateát használunk. Heves fájás csillapítására jó a következő rendelés: Rp. Chloroformii gmta. 15*0, Aquae menthae pin. gmta. 50-0, Aquae destill, gmta. 450-0, MDS. Toroköblítéshez. Használat előtt erősen felrázandó. A mandola helyi kezelése egyébként nem szükséges. Egyesek ajánlják a lobos mandolának jódtinkturá val való óvatos érintését. Belső szerek közül jó hatású az aspirin chininnel együtt, mindkettőből 0‘5 gr.-ot adhatunk. A fehérjethera- piára nincs szükség, bár néha jó hatású; ily célra még leginkább az omnadin izomba fecskendése ajánlható. A duzzadtan maradió man- dolát a hevenyés tünetek elmúlása után célszerű hosszabb időn át toroköblítéssel tisztogatni, főképpen az étkezések után. E célra sósvizet használhatunk, vagy a következő előírást adjuk: Rp. Alcoholi abs. gmta. 60’0, Acid, salicyl. gmta. 10*0, Tinct. Ratanhaae gmta. 40’0, 01. Menthae gtt. V. MDS. 10 cseppet egy pohár vízbe, toroköblítéshez. Ha az ilyen esetben a megduzzadt mandola újra és újra lobossá válik, célszerű a mandola sebészi eltávolítása; azonban ennek időpontja a hevenyés gyulladás lefolyása után célszerűen csak hónapok múlva tűzendő ki.
