Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A torok betegségei

358 Az idösült mandolagyulladás. Tonsillitis chronica. Tünetek. Gyakran hevenyés gyulladás lefolyása után, máskor enéikül is a mandola duzzadt, nyálkahártyája belövelt, felszíne dur­ván egyenlőtlen, mélyen bevagdalt, a vágások mentén kérgese- dés, a szabálytalan kidudorodásoknak megfelelően pedig a man- dolaszövet túltengése állapítható meg. A felszínhez közel vagy a mandola mélyében gennyes gócok vannak és sokszor a mandola megnyomásakor gennyes váladék ürül. A gyulladás néha a man- dolakriptákban levő baktériumtartalmú dugó körül fejlődik. Torok­fájást csak időnként okoz, amikor a gyulladás ki-ki újul, az ilyen beteg azonban fáradékony, naponta lázas hőemelkedése van a dél­utáni órákban, amely a 38 C°-ot nem éri el. Kórjelzés. A mandola idősült gyulladásos betegségének fel­ismerése a közvetetlen megtekintés alapján a mandolából kisajtol­ható gennyes váladékból lehetséges. Legtöbbször azonban a man­dola ezen gyulladásos állapotának felismerésére az a keresés vezet, amellyel vissza-visszatérő izületi fájdálom, vagy akár súlyosabb izületi gyulladás,, gócos vesebaj, endokarditisz, szívizomgyulladás, tromboflebitisz, isiász, vagy néha csők általános fáradékonyság, kevésvérűség és az ezzel együtt megállapítható állandó hőemelke­dések okát kutatjuk. Gyógyítás. A felületes gennyes mandolagócok felhasítása, a mandoladugók kisajtolása, de leginkább a mandolák sebészi el­távolítása. Angina ulcero-membranaeea (Plaut-Vincent). Tünetek. Kezdetben a helyi tünetek, valamint az általános tünetek nem jelentékenyek és csak mérsékelt fájás és kisebb hő­emelkedés kisérik. Rendesen az egyik oldalon sárgásszürke lepe­dőkkel fedett fekélyesedő folyamat látható a mandola felszínén, néha az uvulán is. Az ép szövet felé csak keskeny kékesvörös zóna határolja. Az állszöglet mögötti nyirokmirigyek rendesen meg- nagyobbodottak. A fehérvérsejtek mérsékelten megszaporodottak; a szaporulatot főképpen az egymagvúak okozzák, mégis a több- magvúak között több fiatal és pálcikamagvú sejt látható. Az eozino- filsejtek százalékos száma néha jelentékenyen nagyobb. Kórjelzés. Különösen a diftériával téveszthető össze, ez utóbbi betegségben azonban a fekélyesedő álhártyás torokbetegség a man-

Next

/
Oldalképek
Tartalom