Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A torok betegségei
358 Az idösült mandolagyulladás. Tonsillitis chronica. Tünetek. Gyakran hevenyés gyulladás lefolyása után, máskor enéikül is a mandola duzzadt, nyálkahártyája belövelt, felszíne durván egyenlőtlen, mélyen bevagdalt, a vágások mentén kérgese- dés, a szabálytalan kidudorodásoknak megfelelően pedig a man- dolaszövet túltengése állapítható meg. A felszínhez közel vagy a mandola mélyében gennyes gócok vannak és sokszor a mandola megnyomásakor gennyes váladék ürül. A gyulladás néha a man- dolakriptákban levő baktériumtartalmú dugó körül fejlődik. Torokfájást csak időnként okoz, amikor a gyulladás ki-ki újul, az ilyen beteg azonban fáradékony, naponta lázas hőemelkedése van a délutáni órákban, amely a 38 C°-ot nem éri el. Kórjelzés. A mandola idősült gyulladásos betegségének felismerése a közvetetlen megtekintés alapján a mandolából kisajtolható gennyes váladékból lehetséges. Legtöbbször azonban a mandola ezen gyulladásos állapotának felismerésére az a keresés vezet, amellyel vissza-visszatérő izületi fájdálom, vagy akár súlyosabb izületi gyulladás,, gócos vesebaj, endokarditisz, szívizomgyulladás, tromboflebitisz, isiász, vagy néha csők általános fáradékonyság, kevésvérűség és az ezzel együtt megállapítható állandó hőemelkedések okát kutatjuk. Gyógyítás. A felületes gennyes mandolagócok felhasítása, a mandoladugók kisajtolása, de leginkább a mandolák sebészi eltávolítása. Angina ulcero-membranaeea (Plaut-Vincent). Tünetek. Kezdetben a helyi tünetek, valamint az általános tünetek nem jelentékenyek és csak mérsékelt fájás és kisebb hőemelkedés kisérik. Rendesen az egyik oldalon sárgásszürke lepedőkkel fedett fekélyesedő folyamat látható a mandola felszínén, néha az uvulán is. Az ép szövet felé csak keskeny kékesvörös zóna határolja. Az állszöglet mögötti nyirokmirigyek rendesen meg- nagyobbodottak. A fehérvérsejtek mérsékelten megszaporodottak; a szaporulatot főképpen az egymagvúak okozzák, mégis a több- magvúak között több fiatal és pálcikamagvú sejt látható. Az eozino- filsejtek százalékos száma néha jelentékenyen nagyobb. Kórjelzés. Különösen a diftériával téveszthető össze, ez utóbbi betegségben azonban a fekélyesedő álhártyás torokbetegség a man-