Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A száj betegségei
345 A nyelés akadályozottsága és a köpködés fájdalmassága miatt a felgyülemlett nyál a szájrésen kicsorog (salivatio). A száj képleteinek elváltozása gyakran csak tünete valamely általános kóros állapotnak vagy távoli szerv betegségének. Az ily elváltozásnak önálló kórtani jelentősége nincsen, annál nagyobb azonban kórjelző fontossága és így ismerete az orvosra rendkívül értékes. Az alábbiakban csak a legfontosabbakat í soroljuk el: “ ' 1. A nyelv felülete sokszor sajátos m/ódon megváltozik. A nyelv háta elveszti rendes pirosas, bársonyos külsejét, lepedékes, „bevont“ lesz. Az elváltozás lényege a fonalszemölcsök hámjának*túlburiánzása. Csökkent nyálelválasz- tásra. nválnangásra. a nyál összetételének megváltozására, rendellenes baktériumos erjedésre, a nyelv felületének száradására gondolhatunk, mint ingerekre, amelyek egyenként és együtt ezt a túlburjánzást okozhatják. Régebben azt tartották: ; van ebben a mondásban nétni igazság is. \ Bevont nyelvet míg a \^ynmnrfek^vhen 'szenvedők nyelve tnhhnyirp *ic<7*a- A? orvos a nyelvefellenőrzi s az étrendi kordátok alól csak akkor oldja fel betegét, ha a beteg nyelve már tiszta. Azonban nem ritkán a bevont nyelvűnek jó az étvágya, jó a gyomornedvelválasztása és szinte csalódást okoz a nyelv simasága és tiszta volta olyankor, amikor a próbareggeli után kivett gyomortartalomban szabad sósavat nem találunk. A nyelv bevontsása tehát csak a szájnyálkahártya magatartásának tükre lehet, azonban összefüggés, amely a kórfelismerés szempontjából biztosan értékesíthető volna — alig van/Jpfláraz lepedéke.s a le.gltihbUá^iS. hcleg. nv.cly&. A nyelv felületén egyik-másik fertőző betegségben eléggé jellemző változás látható. így ben, amelyben a nyelvet a baj első napján fehér lepedék fedi, a harmadik napon a lepedék leválása után a sötétpiros nyelvháton a duzzadt szemölcsök erősen kiemelkednek/ (málnanyelv). fA frünszban az erősen bevont nyelvnek éppen csak a csúcsa szabad és a vaskos Tepedéket gyakran sötétbarnára festi a vér vagy valamely festőanyagot tartalmazó étel. A kiütéses tífuszban a nyelv kezdetben még nedves felületét vaskos sárgásfehér lepddékTccfír de ez csakhamar beszárad, bőrszeirüen leválik és a kinyújtott remegő nyelv felülete fénylő vörös, lakszerű. Lingua villosa nigra. Melanotrichia linguae. Néha a nyelv hátán, körülirí helyen a fonaíszemöTcsok hámjuk erős burjánzása és elszarusodása következtében V2—1 cm. hosszú, barna szőrhöz hasonló képletté nőnek. lingua geogfaphica. ÄTryelven szabálytalanul határolt, élénk piros területeket lThnnír^iméTynke^ gombaszemölcsök duzzadtak. A térképhez hasonlít- ható rajz folyton változik, sokszor teljesen elm/ulhat, de újra és újra visszatér. A kóros folyamat lényege a legfelső hám és nyálkahártyaréteg lobos ödémája. Ott, ahol ez a réteg leválik, sírna, duzzadt, élénk piros a nyelv felülete. Az elváltozást régebben Ineszes eredetűnek tartották. A. Czerny szerint a szifilissel összefüggésbe nem hozható; szerinte a térképes nyelv nem egyéb, mint heredi- táson alapuló állapotnak, az ..exsudativ diathesis"-nek jelensége. [ in mm plirntn Fejlődési különösség, amelynek kóros jelentősége nincs. A nyelv felületét a nyelv közepéd végigfutó hosszanti barázdából szimmetriásan elágazó barázdák szelik át. A barázdáknak megfelelően a nyálLal*ó*tyaszemöl- _gsök fuányzanak. Míibmsrlncci,1 A rendesnél kétszer-háromszorta nagyobb nyelv, amelynek izojnzata hiperpláziás; ez az állapot világrahozott és legtöbbször a knjüténséggel jár együtt. Glossißs Uunteri. A nyelv felületén heves fájás kíséretében több gombostű- fejnyi fehétres kiemelkedés támad, amelyek körül a nyálkahártya élénk vörös.
