Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - A) Élettani és boncztani előismeretek
féltekét a hosszanti hasadék (fissura longitudinalis cerebri) választja el egymástól. Az agyféltekék külső felületeit szürke állomány képezi, mig a belső rész fehér állományból áll. Kivülről sok barázda (sulcus) és tekervény (gyrus) látható. A tekervények csoportját a barázdák lebenyekre (lobi) osztják. Ezek a homloklebeny (lobus frontalis), a fali lebeny (lobus parietalis), a halántéklebeny (lobus temporalis) és a nyakszirti lebeny (lobus occipitalis). Az agyban levő üregeket gyómrocsoknak (ventriculi) ne— 43 — Szaglóhagyma Látóideg kereszteződése Látóhuzam Tölcsér Emlőtestecskék Sodorideg Háromosztású ideg Távoztató ideg Halló- és arczideg Nyelvgaratideg Bolygóideg Járulékos ideg Nyelvalatti ideg Első gerinczideg 20. ábra. — A 12 agyidegpár eredése az agyvelőből. vezzük. Az oldalgyomrocs falát a csikóit test (corpus striatum) képezi. Az agyféltekéket a kérges test (corpus callosum) egyesíti, az agyat a Silvius-féle hasadék (fissura Silvii) felső és alsó részletre osztja. A központi vagy Rolandó-féle barázda (sulcus centralis s. Rolando) a homloklebenyt a fali lebenytől választja el. Ha az agyat alólról tekintjük, a Varol-hid (pons) előtt két oldalt az agykocsányokat, ezek közt az emlőtestecseket (corpora mamillaria) látjuk. Majd a látóidegek kereszteződése (chiasma nervorum opticorum) s ezek előtt az agyfüggelék (hipophysis cerebri) következik. (20. ábra.)