Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)

II. Anyagi rész - A) Élettani és boncztani előismeretek

Az agyvelő különféle helyeiből az agyidegek erednek, 12 ilyen agyideg pár van, melyek a következők: 1. A szaglóideg (nervus olfactorius). 2. A látóideg (nervus opticus). 3. A szem- mozgató ideg (n. ocolomotorius). 4. A sodróideg (n. trochlearis). 5. A háromosztásu ideg (n. trigeminus). 6. A távolító ideg (n. abducens). 7. Az arczideg (n. facialis). 8. A hallóideg (n. acusticus). 9. A nyelvgaratideg (n. glossopharyngeus). 10. A bolygó ideg (n. vagus). 11. A visszafutó ideg (n. accessorius — recurrens —- Willisii). 12. A nyelvalatti ideg (n. hypoplossus).

Az agyvelőnek és gerinczvelőnek saját burkai vannak, melyek körülveszik, még pedig a kemény agyburok (dura mater) és a lágy agyburok. A keményagyburok a koponyacsontok alatt fekvő rostos hártya, mely rendesen mérsékelten feszült, belőle nyúlványok indulnak ki, ezek a sarló alakú nyúlvány (processus falciformis), mely az agy féltekék közé nyomúl és a kis agysátor (tentorium cerebelli), mely a kis agyat borítja. Ezen nyúlványok vivőeres öblöket (sinus) tartalmaznok. A kemény agyburok véredényei közül annak középütőere (arteria maningea media) érdemel említést, mely a koponyát ért sérüléseknél megrepedhet és a belőle kiinduló vérzés halálos agynyomást eredményezhet. A lágyagyburkok egymással összenőt két burokból állanak, melyek az agyvelőt szorosan körülveszik sőt az agy velő barázdái közé is behatolnak. A külső burok a pókhálókéreg (arachnoidea), a belső a tulaj donképeni lágyagy burok (pia mater). Ez utóbbi véredényekkel bőven el van látva s így az agy és gerinczvelő táplálásában jelentékeny szerepe van.

A környéki idegrendszert a gerinczagyi idegek (nervi spinales) és az együttérző idegek (nervi sympathici) képezik. A gerinczagy elülső szarvaiból erednek a mozgatók, a hátul- sókból az érzők.

Összesen 3.1 idegpár ered a gerinczagyból, 8 pár nyald-, 12 pár hátideg, 5 pár ágyéki-, 5 pár keresztideg és egy vagy két farkcsonti ideg.

A gerinczagyból kijövő idegek kezdeti részei ideggyökereknek neveztetnek, ezek mindkét oldalon idegtörzszsé egyesülnek, a csigolya közti lyuk előtt a két gyökér az egyesülés után megduzzad, dúczot (ganglion) képez, melyben főleg a hátsó gyökér vesz részt. Az egyesülés után a mozgató s érző rostok összekeverednek úgy, hogy a csigolya közti lyukban már érző