Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - II. A fúladási halál
— 115 — A vizbefulásnál kezdetben az ember visszatartja lélekze- tét, miután előbb már mély belégzési végzett, azután a nehéz légzés (dyspnoé) stádiuma következik, ekkor a légutakba hatolt folyadék izgatása görcsös kilégzési mozgást idéz elő, végre az öntudat és a reflexingerlékenység megszűnik, mire hosszú belégzési mozgások végeztetnek nagyobb időközökben, melyek az akarat befolyása alatt nem állnak, mi alatt sok folyadék jut a légutakba s a nyelés folytán a gyomorba is. — Az ember lélekzetét nem sokáig képes visszatartani, még a legjobb Ceyloni gyöngyhalászok (búvárok) sem képesek 80 másodpercznél hosszabb ideig a viz alatt maradni. A vizben fürdés telt gyomorral végzetes lehet az illetőre nézve, ugyanis ily körülmények közt könnyen hányás lép fel, a midőn a hányadék a légcsőbe jutva, fuladást okozhat. — A hulla jelek a vizi hullákon a következők: a vizi hullák rendesen hidegek és halványak szoktak lenni, az előbbit a bőr átnedvesedése és a viz elpárolgása, az utóbbit a bőr véredényeinek összehúzódása s igy a bőr vérszegénysége okozta. A hullamerevség erősen kifejezett, a hullafoltok élénk pirosak, vagy rózsaszínűek, a mi az oxygénnek a vérbe hatolása folytán áll elő. A ludbőr (cutis anserina) élő állapotban is mutatkozik a hidegtől, ijedtségtől; a bőr sima izomrostjainak összehúzódása által a szőrök a bőrön kiemelkednek. A herezacskó és him- vessző bőre, ellentétben más fuladási halálnemekkel, összezsugorodnak. Hab a száj és orr előtt gyakran fordul elő. A kezek és lábak tenyéri felületének kiázott (mosónők bőréhez hasonló) volta áll elő, ha a hulla l — 2 óráig ázott a vizben és ilyenkor az illető testrészek bőre elhalványodást és hosszanti ránczokat mutat; ez nem tekinthető kizárólag hullajelnek, mert fürdés alkalmával mindenki tapasztalhatja saját magán. Az ujjakon kisebesedéselc, a körmök alatt iszap, vizi növények, homok stb. lehetnek jelen, ez a véletlenül vizbe esetteknél látható és úgy származik, hogy fűhöz-fához kapkodnak az illetők és ha jól ápolt, hosszú, mandola alakú körmük van, az ilyen anyagok könnyen jutnak azok alá. — Kiálló tárgyakhoz ütközhetnek a vizi hullák, pJ. czölöpökhöz, úszó fatuskókhoz, midőn hámhorzsolások látszanak a hullán. A belső hullajelenségek részben megegyeznek más füladási halál nemekéivel, mégis a tüdő duzzadtsága, sok folyadék a gyomorban, jellegzetesek a vizi hullákra. 8*
