Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
46 V. Az ütérdagokról (aneurysmata). üteret, hol érdességek s az edényfalzat szervi elváltozása hasonló zörejt okoznak. Ily zörejek iitérdagokban is előfordulnak, csakhogy azokat — mint már fenn említők — az ütérfalzat érdességétől eltekintve, főleg a vérnek szűk űr- téren keresztül történő átáramlása okozza. Az ütérzörejek értelmezésénél azonban igen kell vigyáznunk, mert azok nem ritkán oly esetekben is hallhatók, hol az edénvfalzat- ban szervi elváltozásoknak még nyoma sem található. A vizsgálat zárkövét a hozzáférhetőbb nagyobb literek tapintása, azok összállásának, ruganyosságának, szilárdságának s merevségének kipuhatolása képezi. A jelzett modorban eszközölt vizsgálat betegünk állapotát meglehetős jó szinben tünteti fel, mert nem vagyunk képesek sem a szívben, sem a mellürben fekvő nagyobb edényekben rendellenességeket kimutatni s csakis a czomb- litér merevsége engedi. gyanítanunk, hogy az literek falza- tában itt-ott esetleg szövetelváltozások vannak jelen. Mily természetűek lehetnek ezen szövetelváltozások? és mily módon segítik elő az ütérdagok képződését? oly kérdések, melyek az ütérdagok tanulmányozása közben a legnagyobb fontossággal birnak s azért első sorban ezekre kell megfelelnünk. Az ütérfalzat legfontosabb szövetbán talma a belső edényburok túltengésében, annak bujálkodó, saját- szerü megvastagodásában (excedirende Anbildung und Auflagerung) áll, melynek folytán, ha az úgynevezett athero- matosus képződés és csontosodás létrejött, önkénytes ütérdagok támadnak. Ezen folyamat kezdetleges időszakában az edény belfelszinén szürkés, fakó, áttetsző vagy tejfehér, homályos (opak) helyek láthatók, mint a rétegszerüen felrakott, képzékeny anyag kiindulási pontjai. Az ily helyeken, minőkkel nem ritkán az egész ütérrendszer mintegy be van hintve, áz ütérburkokat legtöbbnyire tömött, száraz,
