Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
I. Előadás. Az emberi test alkotása és működéseinek átalános átnézete
1 HELYBELI ES ATALANOS HÁLÁL. 21 26. A különböző működések, melyeket eddig röviden vázoltunk, legnagyobb részét képezik annak, mit mi az emberi test élet-tevékenységének nevezünk, és a meddig ez meg nem szűnik, a test él. Ezen működések teljesítésének megszűnése az, mely közönségesen halál nak neveztetik. De valósággal a halálnak különféle nemei vannak, melyeket először egymástól meg kell különböztetnünk, t. i. a helybeli és átalános halált. 27. Helybeli halál történik minden pillanatban, s az élő test legtöbb, de talán minden részében. A bőrfelület és nyálkahártyák hámjainak egyes sejtjei szünet nélkül elhalnak és eldobatnak, hogy mások által helyettesittessenek, melyek később ismét elvettetnek. Hasonló áll a vértestecsekről és hihetőleg a szövetek sok más eleméről. A helybeli halálnak ezen alakját, mely lényeges az élet kellő fentartására, nem érezzük. De előfordűl a helybeli halál néha nagyobb mértékben mint sértés eredménye, vagy betegség következtében. Az égés, példáid hirtelen megölheti a bőrnek kisebb nagyobb részét; vagy a bőrszövetrészek elhalhatnak , mint a fekélynél, mely daganatnál ennek közepén támadt; vagy egy egész tag elhalhat, mint a fenésedés sajátszerű jelenségei mutatják. Némely szövet a helybeli halál után újra képződik. Nem csak a bőr- és belhám minden alakja, hanem az idegek, kötszövet, csontok és némi részben az izmok is újra képződhetnek még pedig nagyobb terjedelemben is. De a porcz, ha egy.szer szétroncsoltatott, többé nem űjűl meg. 28. Az átalános halál kétféle, u. m. az egész testnek halála, és a szövetek halála. Az első alatt értjük az agy, vérkeringési és légző szervek működésének teljes megszűnését; az utóbbi alatt, a test legfinomabb alkatrészei életműködésének teljes eltűnését. Ha a halál beköszönt , a test mint egész hal meg először, míg a szövetek halála gyakran csak hosszabb idő után következik be,
