Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
50 90. metszet. Niveau: á fossa rhomboidea közepe, a nucleus olivaris legfelső vége. a) A dorsalis vagusmag már csak egy csoportból áll, sejtjei épek. b) A nucleus ambiguus külső csoportja már egyesült a középsővel, az idegsejtek szintén normálisak. 113. metszet. Niveau: a fossa rhomboidea felső fele. A vagusmagvak (dorsalis és nucleus ambiguus) már megszűntek. B. J. - n é eset. Ezen anyag rendkívüli érdekessége, a kóros folyamatnak több agyideg területére való kiterjedése, és végül a műtét alkalmával történt idegátmetszés következtében különösen beható tanulmányozásaimnak tárgyát képezte, miért is a klinikai jelenségeknek és a kórboncztani leletnek részletes leírását indokoltnak látom. Műtét és klinikai lefolyás: A beteg 1903. november hó 25.-én vétetett fel az I. számú sebészeti klinikára ; ekkor nála a nyak bal oldalán, a musculus sternocleidomastoideus mentén egy jókora féríiökölnyi mirigypaquet volt tapintható, mely alapján fixált, és felette a bőr elvörösödött és két helyen exuleerált. Gégészeti lelet: Baloldalt, a pharynx redőjén egy kis borsónyi göb látható, mely hangoztatásnál az aryporczok mozgását gátolja; a bal hangszalag nem mozog. A jobb tonsillán szintén van egy hegszerüen tömött göb. Műtét 1903. deczember hó 1. én chloroformnarcosisban. A tumor a környezettel erősen összefüggött, minek folytán az infiltrált képletek eltávolítása alkalmával a bal oldalon resecálva lettek a vena jugularis interna, a nervus sympathicus és a nervus vagus. Az eltávolított képletek kórszövettani vizsgálatának eredménye : Adenoma papilliferum, verosimiliter glandulae thyreoideae. Műtét után a beteg elesett volt, hvpodermoklysis és többszörös aether- camphor-befecskendés alkalmaztatott; mérsékelt hőemelkedés, a bal kézben kisfokú paresis és érzéstelenség. Ütérlökés perczenként 108. Deczember 2.-án a bal kéz mozgékonysága visszatér, ütérlökés 120. Deczember 3.-án a bal kéz kissé duzzadt, de mozgékonysága jobb, mint tegnap ; mérsékelt baloldali facialis és recurrensbénulás; a sympathicusbénulás fennáll; ütérlökés 114. Deczember 4. én: Kifejezett paresis a bal alsó végtagban; ütérlökés 114. Deczember hó további folyamán a nyakseb gyógyul, ütérlökés 108 —114—120. 1904. január hó 23.-án a gégében a recurrensbénulásnak typikus képe látható. Február 7. én : Állandó gyomorpanaszok és ópiumra sem szűnő hasmenések. Február 8.-án igen erős fájdalmai vannak, a beteg rohamosan gyengül és nem táplálkozik. Február 9.-én délelőtt hirtelenül collabál, ütér- lökése alig tapintható és filiformis. Február 9.-én beáll az agónia, este pulsusa már nem tapintható, exitus Kórbonczolási lelet: A nyakon a lágyrészek jobboldalt szokott módon láthatók. Pajzsmirigy kicsiny, halvány, felső csúcsában egy borsónyi csomó van. Baloldalt a gége és légcső felületéhez erősen odatapadó heges szövet, melyhez az izmok is oda vannak forrva ; a heges tömeg felső részében látható a nervus hypoglossus, mely a nyelv izomzatába fut, hátrább a nervus vagus, mely a heges szövetben végződik; a carotis kanyargós és összezsugorodott ; látható továbbá még egy szürkés, gyufaszálvastagságú ideg, a nervus sympathicus, mely a heges szövet felé egy főtt babnyi szürke dúczba megy át, aláfelé azonban a szakcsont magasságában heges tömegben végződik.
