Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
35 sejtsorvadásból szerző következteti, hogy a dorsalis vago-glossopharyngeus- mag összes idegsejtjeiből eredő tengelyfonalnyúlványok az ugyanazon- oldali vagusban haladnak, hogy ezen magból érző rostok nem erednek, s hogy a nervus intermedius Wrisbergi rostjai nem erednek a dorsalis vago-glossopharyngeusmagnak proximalis részéből, mint azt Duval17 véli. A dorsalis vago-glossopharyngeusmagból eredő idegrostok élettani működésére nézve szerző ama nézetének ad kifejezést, hogy ezek vasomotoros természetűek. A nucleus ambiguus idegsejtjei az operált oldalon ugyancsak teljesen hiányoztak; ezt a magot szerző határozottan motoros vagus- magnak minősiti. Minthogy a nervus vagus szerző kísérleteiben olyan helyen lett átvágva, hol a gégéhez haladó idegrostokat még tartalmazza, és mert a nucleus ambiguus idegsejtjei egészen sorvadtak, — szerző oda concludál, hogy a nucleus ambiguus a gégeizomzat beidegzésére a legközelebbi centrum. A fasciculus solitarius a rostoknak körülbelül egy harmadával csökkent, miből Dees következteti, hogy a fasciculus solitarius a vagusnak és glossopharyngeusnak „felhágó“ érző gyökere. Végül szerző kísérletei nem adták semmi bizonyítékát ama feltevésnek, hogy a vagusrostoknak egy része a rapheből vagy a funiculus teresből erednének. Behatóan ismerteti a vagus magját Holm21, különösen foglalkozván a dorsalis maggal összehasonlító boncztani és kórszövettani alapon. A vagusnak dorsalis magja szerinte absolute független a glossopharyngeus dorsalis magjától, mit előtte csupán Roller63 talált. Ama sejtcsoportban, melyet Obersteiner,53 Edinger18 és mások a dorsalis vago glossopharyngeus- magnak neveznek, Holm21 három önálló sejtcsoportot különböztet meg; ezek: a) egy elülső, verticalis irányban orsóalakű sejtcsoport nagy, ovalis, orsóalakű, néha szegletes idegsejtekkel; ez a „ventromedialis“ része a magnak, élettanilag a légzőcentrum; b) a magnak dorsalis részében van a „dorso-lateralis“ rész, különféle alakú, kis idegsejtekkel, élettanilag a trachealis-reflexnek centruma. Eme két részlet kizárólag a vagus érző magját képezi, s nincsen összefüggésben a glossopharyngeussal s majdnem teljesen nélkülözi a velős rostokat, c) Közvetlenül a dorsolateralis csoport mellett, közelebb a felhágó gyökérhez, van még egy sejtcsoport, mely kizárólag a IX. agyideghez tartozik, és ez egyedül az érző glossopharyngeusmag. — A nucleus ambiguus Hohn szerint különböző nagyságú, rendesen soknyúlványú idegsejtekből áll, s itt két főcsoportot különböztet meg: egy belső nagyobbat (medio-dorsalis csoport), melynek rostjai nem kereszteződnek, és egy külső kisebbet (ventro-lateralis csoport), melyből kereszteződő és nem kereszteződő rostok erednek. — A felhágó gyökér Holm szerint főleg glossopharyngeusrostokat tartalmaz s csak kevés vagusrostot, de ezeken kívül egyéb rostok is haladnak benne, de tagadja, hogy accessoriusrostokat is tartalmazna. Bunzl-Federn13 a mag proximalis részét kizárólag vagusmagnak tartja, és a nucleus ambiguus túlnyomó részében vagusmag. A dorsalis vagusmaggal a mellkasi és hasüregi vagus érző rostjai vannak kapcsolatban ; ama idegsejtek, melyek a nervus laryngeus inf. érző rostjaival összefüggnek, a dorsalis vagusmag egész kiterjedésében találhatók; a nervus laryngeus inferiornak a dorsalis vagusmag legdistalisabb részén levő sejtcsoport felel meg. A ventralis vagusmag (nucleus ambiguus) sejtjei között élesebb elkülönítések lehetségesek. A nucleus ambiguus egyik részében a dúcz3*
