Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
34 sére szolgálnak. A nucleus ambiguus tisztán mozgató természetű, kizárólag itt erednek a nervus laryngeus inferior mozgató rostjai, úgy hogy Edinger a nucleus ambiguust laryngeusmagnak is nevezi. A iehágó gyökér a pons közepétől a nyaki gerinczvelő felső részéig lehaladó köteg, mely cerebralis részeiben a trigeminusból eredő ízérző rostokat is tartalmaz, spinali- sabban felveszi a glossopharyngeus túlnyomó részét, spinális részeiben még vagusrostokat is kap, mi azonban az emberre nézve még kérdéses. Ott, hol a canalis centralis átmegy a negyedik agygyomrocsba, a két oldal felhágó gyökere (mint a IX. és X. agyidegek végmagja) conver- gálva egyesül és a nucleus commissuralist képezi. A felhágó gyökér és a benne és peripheriáján elhelyezett dúczsejtek valószínűleg az ízérző rostoknak központi végkészülékét alkotják. Meglehetősen eltérő módon Írja le a vagusmagot van Gebuchten20 2I. Egy nagy elvi eltérést mutat a többi szerzőkhöz képest: szerinte a nucleus ambiguus is, de a vagus dorsalis magja is kizárólag motoros jellegű; a nucleus ambiguusban eredő mozgató rostok kizárólag a vagusba jutnak, tehát ez a mag tiszta vagus központ (állatkísérletek alapján); a nucleus ambiguus alsó részeiben csupán elszórt idegsejtekből áll, úgy hogy emitt spinalis vége pontosan meg sem határozható. A vagus érző rostjai a központi idegrendszeren kívül erednek: a ganglion nodosumban és gangl. jugulareban. A dorsalis vagusmag, mely lefelé az accessorius- magba megy át, nem található közvetlenül a hypoglossus magjától kifelé, hanem a kettő között van egy önálló sejtcsoport „noyeau intercalé“, mely később az acusticusmaghoz csatlakozik. Dorsalis vagusmagja teljesen független a dorsalis glossopharyngeusmagtól, mely tőle ismét kifelé található; ennyiben megegyezik Holm27 később említendő nézetével, van Gehuckten szerint a vagus érző rostjai az imént nevezett két ganglion egynyúlványú sejtjeiben erednek; T alakú osztódás után a rost egy része (a peripheriás), valamely szerv nyálkahártyájához jut, centrális része belép a nyúltagyba, s itt ismét osztódva, egy rész a fasciculus solitariusban lefelé halad s a nucleus commissuralisban végződik, a másik rész azonnal fel- rostözódik és a fasciculus solitariusban elszórt idegsejtekben végződik. MarinescoiG egy időben kísérletek alapján ugyanezen nézetet vallotta, hogy tudniillik a nucleus ambiguus és a dorsalis vagusmag egyaránt mozgató természetűek, de később ezen felfogását módosította, illetőleg visszavonta. Ellenben van Gehuckten24 legújabb idevonatkozó vizsgálatai alapján is fentartja tankönyvében kifejtett nézetét, hogy tudniillik a nervus vagus érző rostjai a lehágó gyökérben haladnak, a mozgató rostok ellenben úgy a dorsalis magban, mint a nucleus ambiguusban erednek. Tengerimalaczoknál végzett nyaki vagusátmetszésekről számol be 0. Dees.lG Vizsgálatainak eredménye: A műtett oldalon teljesen hiányzanak a dorsalis, valamint a ventralis (nucleus ambiguus) vago glos- sopharyngeusmagnak dúczsejtjei, és ugyanazon oldalon a lehágó vago- glossopharyngeusgyökérben (fasciculus solitarius) tetemes velősrostgyérülés volt kimutatható. Dees a dorsalis vagusmagban két sejtcsoportot különböztet meg: egy kissejtű dorso-lateralist és egy nagyobb, orsóalakú dúcz- sejtekből álló ventro-medialist; ezen alcsoportok a dorsalis vago-glosso- pharyngeusmag egész kiterjedésében találhatók. A ventro-medialis csoport sejtjei az egész dorsalis mag kiterjedésében hiányoztak az operált állatoknál ; a dorsalis alcsoport sejtjei ellenben megtartottak. Az említett
