Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
33 2. A háti vagi/ dorsalis mag, egy dúczsejt-csoport, mely a nyúlt- velőben közvetlenül a szürke szárny alatt található és keresztmetszeteken a középvonal mellett fekvő hypoglossusmagtól a spinalis részekben ki- és felfelé, a nyúltvelő nyílt részében inkább tőle kifelé fekszik. 3. A felhágó gyökér, mely keresztmetszeteken egy a dorsalis magtól kifelé és ventralisan fekvő rostköteget képez. A vagusmag eme három alkotórészének a vagushoz való tartozó- ságát illetőleg egyetértés mutatkozik a szerzők között, de az egyes részek finomabb részleteire és azoknak élettani szereplésére vonatkozólag sokszor lényeges eltérések vannak, bár ezek az utóbbi idők vizsgálatai folytán jelenleg már kisebbek. Obersteiner53 szerint a vagus- és glossopharyngeus-magok elkülönítési nehézsége leginkább a dorsalis magra nézve áll s ezért e szerző ez utóbbit „Dorsaler Vago-Glossopharyngeuskernu-nek nevezi. Dúczsejtjei közvetlenül a negyedik agygyomrocs ependymája alatt, a hypoglossusmagtól dorsalisan és laterálisán fekszenek; a magot felsőbb részeiben az acusticus magja a mélybe szorítja; e sejtcsoport majdnem teljesen nélkülözi a velősrostokat. Tankönyvének harmadik kiadásában Obersteiner a dorsalis vagusmagot mint tömör, kerekded sejtcsoportot említi, míg újabb kiadásában kiemeli, hogy a mag nem mutat egységes structurát, hanem abban különböző sejtcsoportosulásokat lehet megkülönböztetni és pedig: közvetetlenül az ependyma alatt van egy orsóalakú dúczsejtekből álló csoport, a sejteknek aránylag kevés nyúlványuk van: ez a dorsalis vagusmag dorsalis csoportja. Ettől ventralisan van a mag spinalis részében egy, cerebralisabb részekben már két ventralis vagy ventrolateralis alcsoport: sűrűn álló kis idegsejtek képezik ezeket. Azonkívül még laterálisán láthatók sejtcsoportok, melyeket magasabban (cerebralisan) az acusticusmag a mélybe szorít s a ponshoz közel eltűnnek, de ezen sejtcsoportokról még bizonytalan, vájjon a IX. és X. agyideg magvához tartoznak-e. Az egész dorsalis vago-glossopharyngeusmag alsó részében az idegsejtek sötéten pigmentáltak, kerekdedek, s ezekről Obersteiner hajlandó feltenui, hogy kizárólag a vagushoz tartoznak. A dorsalis mag a n. vagus érző rostjainak központja, melyhez kereszteződés nélkül jutnak. A spinalis vagy felhágó glossopliaryngeus-gyökér (fasciculus solitarius), a vagusmag második alkotórésze, Obersteiner szerint egész lefutásában részint peripheriáján, részint belsejében egy kis szürkeállományt tartalmaz: Roller-féle63 glosso- pharyngeusmag, mely szövetileg hasonlít a substantia gelatinosahoz; benne sok összegomolyított velősrost látható; nincs kizárva, hogy ezen felhágó gyökér felső részében a IX.; alsó részeiben kizárólag a X. agyideghez tartozik. A felhágó glossopharyngensgyökér nagyon hasonlít a lehágó trigeminusgyökérhez s ezért Obersteiner nem tartja lehetetlennek, hogy amaz is az általános sensibilitast illető ingerek vezetésére szolgál. — A nucleus ambiguus Obersteiner véleménye szerint a vagusnak mozgató központja ; nagy, soknyúlványú dúczsejtekből áll, a melyek a gerinczvelő mellső szarvainak idegsejtjeihez hasonlóak; a belőle eredő rostok részben kereszteződnek, így tehát egy nucleus ambiguusból mindkét n. vagus, ill. n. glossopharyngeus kap mozgató rostokat. Edinger18 felfogása alig különbözik az előbbitől; a dorsalis magot vegyes természetűnek tartja, a mennyiben benne végződnek a ganglion jugulareból jövő érző rostok, de egyúttal mozgató rostok is erednek sejtjeiből, különösen azok, melyek a szív és légzőszervek motoros beidegzé3
