Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
32 része a nyálkahártyában végződik, ezek érző rostok ; idegrostok végződnek az oesophagusnak két izomrétegében is, azonban eme rostoknak csak kisebbik része származik a X. agyidegpártól, mert túlnyomóan a sym- pathicushoz tartoznak; azonkivül Jiemak kimulatta, bogy az oesophagus- ban környi, önálló dúczsejtek is vannak Az oesophagusban a vagusnak úgy érző, mint mozgató rostjai végződnek, utóbbiak azonban — az érzőkhöz képest — elenyésző számban. A vastagságukban immár tetemesen megfogyatkozott vagustörzsek az oesophagusrostok elágazása után a diaphragma bárzsingi lyikán át a hasűrbe lépnek, hol a jobb és vastagabb vagus a gyomor hátsó felsziné- hez lép, a baloldali vagus az elülső gyomorfalhoz és együttesen a gyomor elülső és hátulsó falán a gyomorfonatot képezik, a melyből még vagus- rostok jutnak a többi hasűri szervhez; a hátulsó gyomorfonat rostjainak túlnyomó része még a sympathicus plexus solarejához kerül A gyomorfonatból eredő idegrostok látják el a gyomrot úgy érző mint mozgató rostokkal, a melyek a gyomor hátulsó falán a jobboldali, elülső falán a baloldali nervus vagusból erednek. A gyomor ezeken kívül még a sym- pathicusból is kap idegeket. B) A nervus vagus központi része (vagusmag) és az erre vonatkozó irodalmi adatok. A nervus vagus tényleges, azaz központi eredete jóval complicáltabb viszonyokat mutat, mint a nervus hypoglossusé; mert míg ez utóbbi egy meglehetősen körülirt dúczsejthalmazból áll, addig a nervus vagus magva el sem különíthető a nervus glossopharyngeusnak magvától s ezzel annyira összefolyik, hogy sokszor csak a vago-glossopharyngeusmagról szólhatunk; azonkivül a nervus vagus magva magában az oblongataban nem egy helyen fordul elő, hanem több, morphologiai megjelenésében és viszonylagos elhelyezésében egészen önállónak imponáló dúczsejthal- maz képezi a nervus vagus magvát. A nervus vagus központi mag- vának alsó határa a nyúltvelőnek zárt részében van, vagyis ott, hol a gerinczvelő canalis centralisa még mint ilyen látható és spinalisabban található, mint a nervus hypoglossus magva; a gerinczvelőtől felfelé, azaz cerebralis irányban haladva, már előbb tűnnek fel a vagusmag sejtjei, mint a hypoglossusmag, melynek alsó határa rendesen a pyramiskeresz- teződés magasságában látható. A vagusmag felső határa legkevésbbé sem határozható meg pontosan, mert épen cerebralis irányban megállapítható határ nélkül folytatódik a glossopharyngeus magvába; a közös vagoglossopharyngeus-magnak felső halára a ponsban, még az acusticusmag fellépése után is látható. A vagusmagot három rész képezi: 1. A nucleus ambiguus, egy dúczsejtcsoport a nyúltvelő keresztmetszetének oldalsó részében, reczés állományba beágyazva, mely az olivatól felfelé, a felhágó trigeminusgyökértől befelé és a hypoglossus gyökrostjaitól kifelé fekszik; a gerinczvelő mellső szarvai idegsejtjeinek közvetlen cerebralis irányú folytatása gyanánt tiinik fel és belőle három agyidegnek rostjai indulnak ki, ú. m. accessorius, vagus és glossopharyngeus, a nélkül, hogy az egyes agyidegeknek megfelelő dúczsejtek a nucleus ambi- guusban elkülöníthetők lennének.
