Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
IV. Nervus vagus. A) A nervus vagus környi része és az erre vonatkozó irodalmi adatók. A nervus vagus látszólagos eredete a nyúltvelő oldalbarázdájában van az oliva mögött, hol a vagus gyökrostjai a nervus glossopharyngeus alatt körülbelül 10—15 finom nyalábbal lépnek ki. Csakhamar egy 5 mm. széles galanddá egyesülnek és a nervus accessoriussal egyesülve és a glossopharyngeussal együtt a foramen jugularen hagyják el a koponyát. Emitt útjába van iktatva a ganglion jugulare vagy g. superius vagi, egy körülbelül 4—5 mm. vastag gömbölyded szürkevörös csomó; ebbe hatol a vagus első anastomosisa a sympathicusból és innen ered a vagus ramus auricularisa is A ganglion jugulareból kilépő vagus valamivel vékonyabb, mint a belépő vagus, majd többszörös anastomosisokat képez a n. accessoriussal és n. hypoglossussal és 14 — 20 mm.-re a foramen jugulare alatt ismét 4—5 mm.-nyi vastagságra duzzad egy 10—15 mm. hosszú darabon: ganglion cervicali nervi vagi vagy ganglion nodosum nervi vagi; ennek szöveti szerkezete azonos a sympathicus-dúczok szerkezetével, idegrostok összefonódott hálózatából, dúczsejtekből és zsirszövetből áll. A ganglion nodosumba azonban nem valamennyi ága a vagusnak lép be, egy részük a dúczfonat mellett halad el: viszont a ganglion több anasto- mosist képez a n. glossopharyngeussal, a n. sympathicussal és a plexus cervicalissal. Ezentúl a jobb és baloldali n. vagus a nyakon a nyaki véredényekkel, a n. hypoglossussal, a n. accessoriussal és a n. sympathicussal együtt különböző situationális viszonylatban haladnak és a nervus vagus nyaki részén a következő főbb idegágakat adják : a garathoz mennek a rami pharyngei; a gégét ellátja a felső és alsó gégeideg (nervus laryngeus superior és n. laryngeus inferior seu recurrens vagi), a felső gégeidegből kapja idegét az epiglottis; végül a nyaki vagusból erednek még a szívhez menő idegek is. Ezután a vagustörzsek a vena anonymanak elhagyása után a mellkasba, és pedig tüdőcsúcsok mögé jutnak, honnan — többek között — ágakat küldenek a nyelőcsőhöz is: a jobb vagus a bárzsing hátsó felszínéhez, a bal ellenben az elülső felszínhez ad rostokat, melyek ott a nyelőcsövi fonatot (plexus oesophageus) képezik, melynek alkotásához a tüdőfonatból és az együttérző ideg háti dúczaiból is mennek fonalak; ágai a nyelőcső alsó darabjának izmaiban és nyálkahártyájában ágaznak el. Az oesophagusban a vagusrostok egy
