Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)

A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt

HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA. 13

tetben valamivel jobban ment a dolog, mert a tanítást a szegények házának betegein végezhették. Ugyan ekkor lépett életbe a tanársegédi intézmény is. Midőn a kar Pestre jött át az orvosi gyakorlat tanítása végett, 500 frt renumeratio mellett a városi kórházban kapott helyet, intézeteit pedig az Űjvilág-utcza és Hatvani-utcza szegletén levő Szt. Pálosok kolostorába tették, a hova később a különböző klinikákat is elhelyezték. Bécsben ez időben II. József császár létrehozta a híres kórházat, a melylyel megvetette alapját a bécsi orvosi kar későbbi nagyságának. Pesten ez nem történhetett meg, maga a városi kórház gyarló állapotban volt, de azt sem sikerült megszerezni az egyetemi oktatásnak, bár az orvosi kar azt a század első négy tizedében ismét, meg ismét sürgette ; úgy hogy az Újvilág- utczai szűk helyiségekben kellett megvonulnia az összes orvosi és természettudományi intézetnek a botanikus kerten kívül valamennyi klinikával együtt egészen az ötvenes évekig. Itt igyekeztek annyira a mennyire lehetett átalakításokkal helyet nyerni a betegeknek.

1830-ban következő intézetek voltak az orvosi karon:

1. Természetrajzi gyűjtemény (ásványok, állatok) három szoba.

2. Chemiai laboratórium, mely állott egy auditórium és egy conservatoriumból. 3. Theatrum anatomicum három szobával és két konyhával. 4. Élet-boncztani múzeum négy szobából álló, kettőben elhelyezve az a Fontana által Florenzben csinált viasz emberi test-készítmények gyűjteménye, melyet 11. József császár 1789-ben ajándékozott a karnak. 5. Öt klinika a különböző emeleteken: a) orvosgyakorlati klinika két nagy szobával, összesen 13 betegágygyal; b) orvosi klinika sebészek számára: egy szoba nyolcz betegágygyal, c) sebészeti klinika három szoba kilencz ágygyal és a legszükségesebb eszköztárral, d) szülészeti klinika három szoba 15 ágygyal, e) szemklinika két szoba kilencz ágygyal. Mindezen intézeteknek egy-egy assistense volt. A botanika és állatgyógytan másutt volt elhelyezve. Ez intézetek körülbelül így maradtak 1858/59-ig, a midőn a sebészeti és szülészeti klinikákat áthelyezték a régi Kunewalder-féle házba, mely a mai Műegyetem helyén volt, itt kapott ugyan ez időtájt pár szobát az élettan és álattan is, a mineralogia pedig a központi egyetemi épületbe költözött. E szűkes viszonyok között iparkodtak a tanárok intézeteiket a mennyire lehetett időről-időre tágítani és felszerelni, a mire